A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

290 volna, sőt az a munka még az 1894. évi június hó 19. napjáig vagyis az előleges szemle foganatosításáig sem volt egészben teljesítve, az A) a. okirattal létesült szerződési viszony pedig a kikötött idő eltelte előtt tényleg megszűnt, ez alapon a felebbezési bíróság úgy találta, hogy felperes a szerződésszegő és ez okból és mert felperes a szerződést nem teljesítette, felperest keresetével egészben elutasította. Még ha a felebbezési bíróságnak ez a ténybeli és jogi indokolása megállható alappal bírna is, nem szolgálhat jogszerű okul arra, hogy felperes a váltók visszaadására irányult kereseti kérelmével is elutasíttassék; mert az A) a. okirat tartalma szerint a váltók nem kötbérül, hanem kifejezetten a szerződés pontos betartására biztosítékul adattak; habár tehát ama szerződésben az foglaltatik, «hogy a váltók a szerződés letelte után fognak felperesnek visszaadatni, a mennyiben felperes kötelezettségeinek teljesen megfelelt lészen»>, ez által sem tekinthetők a váltók olyanoknak, a melyek a szerződésszerű megállapodáshoz képest a kötbér jogi természetével birnak; következésképen ha a szerződést felperes meg is szegte és ez okból avagy egyébként a szerződési viszony a kikötött idő eltelte előtt tényleg megszűnt, ez alapon még alperes ama váltókat sajátjakint meg nem tarthatja, hanem csakis ama jogos vagyoni igénye fejében és erejéig a mi őt a szerződésnek ama megszűnte következtében felperes ellen jogszerűen még esetleg megilleti; ezek szerint tehát felperesnek a váltók visszaadására irányult kereseti kérelme jogos vagy jogszerűtlen volta az anyagi jogszabály helyes alkalmazásával csak azon az alapon dönthető el, hogy a szerződésnek a kikötött idő eltelte előtt megszűnte következtében van-e még alperesnek felperes ellen jogos és mennyi összeg erejéig követelése ? azonban e részben a felebbezési bíróság tényállás megállapításába egyáltalában nem bocsátkozott. A mi felperesnek egyéb kereseti kérelmét illeti, általánosan elfogadott jogszabály az, hogy az a szerződő fél, ki a szerződést megszegi, a vele szerződött félnek kártérítéssel tartozik; ha tehát az A) a. szerződést alperes szegte meg és ez által okot szolgáltatott arra, hogy az a szerződés a kikötött idő előtt tényleg megszűnt, felperest alperes ellen a káikövetelési jog is megilleti. Az, hogy valók-e azok a ténykörülmények, a miket a fél a vele szerződött fél részéről elkövettettek gyanánt felhoz, kétségtelenül ténykérdés; ellenben az, hogy ezek a ténykörülmények valóságuk