A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

278 a nélkül, hogy a vesztett haszon megtérítésére támasztható igény fenhagyásáról is rendelkeznék. Minthogy alperes azzal, hogy a bérbevevő ellen megnyílt csőd következtében a szerződést a Gs. T. 22. §-ában engedett jogánál fogva felmondotta, jogellenes cselekményt el nem követett, annál fogva az imént kiemeltek szerint helyes a felebbezésí bíróságnak az a jogi döntése, hogy alperes a felperes csődtömeg vesztett hasznainak megtérítésére nem kötelezhető. Felhozza ugyan felperes azt is, hogy azzal, hogy a bérbevevő által tett költséges beruházásokat a bérleti idő lejárta előtt kénytelen volt alperesnek minden megtérítés nélkül átengedni, következően, hogy a beruházásokat kellőleg ki nem használhatta, károsodott. Minthogy azonban felperes keresetét nem az állítólagos beruházások értékének megtérítésére alapította, annálfogva az a kérdés,, hogy felperes jogosult-e e czímen alperestől megtérítést követelni, e perben birói mérlegelés tárgyává sem tehető. Végül panaszolja felperes, hogy alperes az által, hogy a bérleményt a szerződésben meghatározott bérösszegnél magasabb bérért adta ki, az ő kárára jogtalanul gazdagodott. Ennek a panasznak sincs törvényszerű alapja, mert alperesnek az a cselekménye, melynek következtében a gazdagodás előállott, nem jogellenes. (Kir. Guria I. G. 576/99. 1900 január 30.) 1059. Az olyan kiállításra vonatkozó megbízásból, a melynél a czélba vett, illetve a megbízókra nézve egyébként kedvező eredmény nyilvánvalóan meghaladja a tisztességes reclarne-nak a határát és kétségtelenül alkalmas arra, hogy a fogyasztó nagyközönséget a kiállításon kitüntetett árúk valódi becse iránt megtéveszsze s így az annál elért eredmény jogilag az üzleti forgalomban megkívántató tisztességbe, illetve jó erkölcsökbe ütközik, a megbízott által a megbízók által érvényesített követelések birói oltalomban nem részesíthetők. Ügy állás: H. S. és alperesek között, a kik iparosok, az a megállapodás jött létre, hogy alperesek megbízták H. S.-t, hogy őket az 1897. évi párisi és