A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

-276 joggyakorlat szerint a gyermek anyja az általa már teljesített tartás egyenértékének utólagos megtérítését, ha a gyermek születésétől a kereset indításáig hosszabb idő telt el, a gyermek természetes atyjától csak abban az esetben követelheti, ha a kereset megindításában való késedelmeskedésének alapos okát adja, és mivel azonban a B. alatti levél a gyermek születése előtt kelt, annak alapján csak az nyert megállapítást, hogy alperes felperesnek a gyermek születése előtt igért házasságot, az pedig nem nyert megállapítást, hogy alperes házassági igéretét a gyermek születése után is megújította volna, már pedig a gyermek születését megelőző körülmények a kereset beadásában való késedelmeskedésre alapos indokul el nem fogadhatók. (Kir. Guria I. G. 559,99. 1900 január 26.) 1058. A csődtömeg annak következtében, hogy a közadóssal mint bérlővel fennállott bérleti szerződést, a csődnyitás után a bérleti szerződésben megbatározott bérleti időtartam előtt felmondotta, a bérbeadó ellen kártérítés iránti igényt kizárólag a valóban szenvedett tényleges kárra, de nem egyúttal a vesztett haszonra is kiterjedőleg érvényesíthet. (Cs. T. 22. §.) Űgyállás: Alperes mint bérbeadó a közötte és D. A. mint bérlő között hosszabb időtartamra kötött bérleti szerződést, a bérlő csődbe jutása következtében, ennek csődtömege irányában felmondotta. A csődtömeg most már kártérítési keresetet indít az alperes ellen azon az alapon, hogy a felmondás következtében elesett attól a nyereségtől, a melyet elérhetett volna az által, hogy a bérlemény tárgyát albérletbe adás útján a szerződésszerű bérnél magasabb bérösszegért értékesíthette volna. Alperes védekezése szerint ő csupán a Gs. T. 22.' §-ban részére biztosított joggal élt a felmondásnál, tehát elmaradt haszna megtérítésére nem kötelezhető. A felperest keresetével a felebbezési biroság, a felülvizsgálati kérelmével a kir. Guria elutasította a következő' okokból: Felperes panasza az, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy alperes kártérítési kötelezettségét meg nem állapította, jól lehet a felebbezési bíróság tényállása szerint alperes a közte és D. A. között fennállott bérleti szerződést még annak lejárta