A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

A m. kir. Curiának az 1808. évi G. 50. sz. a. hozott* határozatában kifejezést nyert jogi álláspont szerint ugyanis a felperes és végrehajtást szenvedő között a haszonbérlet tárgyát képező ingatlanon a haszonbéri szerződés megkötésekor létezett functus instructusra nézve az adásvétel jogilag létrejött és ennek a jogügyletnek a megtámadására csak azok a hitelezők bírnak jogosultsággal, a kiknek követelése a jogügylet megkötésekor már fennállott és azok is csak abban az esetben, ha a végrehajtást szenvedő az ügylet megkötésénél a hitelezők megkárosítására irányuló szándékkal járt el, és felperes jóhiszeműsége kérdés alá eshet. Való ugyan, hogy a felebbezési bíróságnak az az ítéleti kijelentése, hogy azoknak a végrehaj tatóknak a követelése, a kikkel szemben felperest igénykeresetével elutasította, a megtámadott jogügylet megkötésekor már jogilag fennállott-e, minthogy ez által az a kérdés nyer megoldást, hogy a vagyonátruházás előtt keletkezett kölcsönügylet annak következtében, hogy a hitelező a követelés lejártakor adósának halasztást adott, s a kölcsönről új váltó állíttatott ki, —jogilag új ügyletté alakult-e át, vagy sem? nem ténykérdésre vonatkozik, hanem az a megállapított tényekből vont jogi következtetés, a mi a felülvizsgálat körébe esik, mindamellett helyes a felebbezési bíróságnak az e részben elfoglalt jogi álláspontja, mert tényállása szerint az a hitelezési viszony, a melyből ezek a végrehajtatok a követelésüket származtatják, már a fundus instructus átruházása előtt fennállott, miből jogszerűen az következik, hogy a kölcsön visszafizetésére engedett halasztás jóllehet ennek következtében a kölcsönről új okirat állíttatott ki, a már létezett kötelmet meg nem szüntette, és új kötelmet nem létesített, hanem az új okirat egyedül a már létezett kötelemnek újabb elismerését tartalmazván, nyilvánvaló, hogy a fentemlített hitelezők követelése a vagyonátruházási -zerződés megkötésénél előbbi keletű, miből jogszerűen következik, hogy ezektől a hitelezőktől, a menyiben egyébként a jogügylet megtámadására szolgáló egyéb alapfeltételek fennállanak, a megtámadási jogérvényesítése meg nem tagadható. Ezek az alapfeltételek azonban nem forognak fenn. A felebbezési bíróság tényállása szerint ugyanis a végrehajtást -.zenvedö hitelviszonyainak rendezése végett felperest közreműködésre kérte fel, és ennek közbenjárásával és kezesi minőségben való * Lásd III. kötetben 304. lapon közölve.