A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

261 vezethető vissza ; következésképen azok a körülmények és alperesek részéről azokra alapított követelések felperesnek kereseti követelésével és viszonkeresetével nemcsak ugyanabból az egy jogalapból származnak, hanem jogilag annyira összefüggésben vannak, hogy azoknak a körülményeknek ténybeli kiderítése és ehhez képest jogi méltatása és így azokra a körülményekre alapított alperesi ellenkövetelések érdemi eldöntése nélkül jogszerűen meg sem határozható az, hogy alperesek összegileg mennyi haszonbért tartoztak fizetni, hogy alperesek a felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint megtörtént fizetések után egyáltalában tartoztak-e és ha igen, mennyi haszonbért felperesnek még fizetni és így alperesek részéről a bérfizetés iránt forog-e fenn olyan késedelem, a mely jogszerű alapul szolgálhatna arra, hogy a bérfizetés elmulasztása miatt a haszonbérleti szerződés megszüntettessék. A tárgyalási jegyzőkönyvekből nyilván kitűnik az, hogy alperesek a bérleményen a vízlevezető csatornák fentartásának elmulasztására alapított követelésüket kifejezetten beszámítási kifogásként is kívánták érvényesíteni; amennyiben tehát a fenn kifejtettek szerint alpereseknek ez a követelése a felperes kereseti és viszonkereseti követeléseivel összefüggésben áll, alpereseknek azt az ellenkövetelését a S. E. 106. §-hoz képest külön perutra utasítani avagy perjogi szempontból azzal lényegileg egy tekintet alá eső, külön ítéletre hagyni sem lehetett. Ezeknél fogva a felebbezési bíróság anyagi és eljárási jogszabályt sértett meg azzal, hogy alpereseknek a bérleményen a vízlevezető csatornák fentartásának elmulasztására alapított ellenkövetelését is együttesen érdemben el nem döntötte, illetőleg külön Ítéletre hagyta fenn; épen ezért tekintettel arra, hogy ama alperesi ellenkövetelés alapjául felhozott tényállás megállapításába a felebbezési bíróság nem bocsátkozott és így a tényállásnak e hiányossága miatt az ügy a felülvizsgálati eljárásnál érdemi eldöntésre ezúttal nem alkalmas, alperesek felülvizsgálati kérelme következtében a S. E. 204. §. szerint a felebbezési bíróság ítéletét fel kellett oldani és a felebbezési bíróságot megfelelő szabályszerű eljárásra utasítani. A felebbezési bíróság ítéletének ez alapon történt feloldása következtében a felperes mindkét keresetére és viszonkeresetére, úgyszintén alpereseknek a bérlemény területi hiányára alapított keresetére, végül a költségre nézve a felek részéről felhozott további