A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

260 Igaz ugyan, hogy a S. E. 42., 43. és 45. §§-hoz képest a bíróság az egy keresetben egyesitett több követelés elkülönített tárgyalását elrendelheti és a tárgyalást első sorban a követelések megosztható egyes részeire szoríthatja, egymással összefüggő követelések iránt folyamatban lévő pereket egyesítheti és az egyesíttetteket ismét elkülönítheti és hogy az egyesítés vagy elkülönítés kérdésében hozott határozatok ellen felebbvitelnek nincs helye; valamint igaz az is, hogy a S. E. 103. §. szerint a bíróság részitéletet hozhat, ha a kereseti vagy viszontkereseti követelés valamelyike vagy azoknak csupán egy része alkalmas a végeldöntésére, a S. E. 104. §-a szerint pedig a bíróság megfelelően részitéletet tartozik hozni az ellenfél kérelmére, ha a fél a vele szemben érvényesített követelést egészben vagy részben elismeri, a vagy a részéről érvényesített követelésről egészben vagy részben lemond; azonban a felebbezési bíróság Ítéletéből a vagy a tárgyalási jegyzőkönyvekből nem tűnik ki az, hogy alperesek felperessel szemben haszonbéri tartozásuk fennállását és ez alapon a haszonbérleti szerződés megszüntetésének jogosultságát elismerték, a vagy a bérleményen a vízlevezető csatornák fentartásának elmulasztására alapított követelésükről lemondtak volna; felperesnek haszonbér iránt mindkét keresete és a bérfizetés elmulasztása miatt a haszonbérleti szerződés megszüntetése iránt viszonkeresete pedig a nélkül, hogy alpereseknek a bérleményen a vízlevezető csatornák felperes részéről állítólag lekötött lentartásának elmulasztására alapított követelése is együttesen érdemben eldöntessék, a végeldöntésre nem alkalmas. A szerződésileg meghatározott haszonbér ugyanis, a minek fizetésére felperesnek mindkét keresete irányítva és a minek nem pontos fizetésére felperesnek viszonkeresete alapítva van, az anyagi jog szerint szerződésszerű ellenértéke annak a szerződésszerű haszonélvezetnek, a mit a haszonbérlő javára a haszonbérbe adó a haszonbérlet tárgyára vonatkozóan szerződés szerint leköt; az alperesek részéről kereseti követeléseikre alapul felhozott azok a körülmények tehát, hogy nekik a bérlemény a szerződésileg kikötött területi nagyságban át nem adatott és felperes a szerződési kikötés ellenére a vízlevezető csatornákat fenn nem tartván, ez által a bérleményt szerződésszerű állapotba nem helyezte, valóságuk esetében a bérleménynek alperesek javára lekötött szerződésszerű haszonélvezetét akadályozhatják, esetleg korlátolhatják és ez az akadályozás, esetleg korlátozás a felperes szerződés ellenes ténykérdésére