A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

25í) désből kifolyván, két pert indí ak, nevezetesen 371 frt 4 kr. iránta bérlemény kikötötl területének hiánya alapján és 300 forint iránt a bérleményen ,i vízlevezető csatornáknak felperes részéről szerződésileg elvállalt fentartásának elmulasztása alapján, felperes pedig itt viszonkeresetet támasztott a bérfizetés elmulasztása miatt a haszonbérleti szerződés megszüntetése iránt. Az elsöbiróság a négy pert egyesttette, és úgy az elsőbiróság, mint a felebbezési biróság alpereseknek a bérleményen a vízlevezető csatornák fentartásának elmulasztására alapított keresetét külön Ítéletre hagyván fenn, minden más kérdésben részitéletet hozott. Mindkét fél felülvizsgálati kérelme következtében a kir. Guria a felebbezési biróság ítéletét feloldotta, s az alpereseknek a csatornák fentartásának elmulasztására alapított igényére is kiterjedő újabb Ítélet hozatalára utasította a felebbezési bíróságot a következő okokból: Alperesek a felebbezési biróság Ítéletét első sorban azon az alapon támadják meg, hogy a felebbezési biróság jogszabályt sértett meg azzal, hogy felperes ellen a bérleményen a vízlevezető csatornák fenntartásának elmulasztására alapított kereseti követelésüket követelésüket együttesen el nem döntötte, hanem ezt a kereseti külön ítéletre hagyta fenn, illetőleg e tekintetben az első biróság intézkedését szintén elfogadta. Alpereseknek e részben felhozott panasza alapos. A felebbezési biróság Ítéleti tényállása, illetve a tárgyalási jegyzőkönyvek szerint ugyanis felperes az alperesek ellen folytatólagos haszonbér iránt két keresetet indított és ezt a keresetét a per folyama alatt lejárt és a haszonbérleti szerződés lejártáig számított fizetetten haszonbéri részletek iránt fokozatosan felemelte; alperesek a felperes ellen ugyanama haszonbérleti szerződésből kifolyóan szintén két keresetet indítottak, nevezetesen az egyiket a bérlemény kikötött területének hiánya alapján 371 frt 04 kr. iránt és a másikat a bérleményen a vízlevezető csatornáknak a haszonbérbe adó részéről szerződésileg elvállalt fentartásának elmulasztása alapján 300 frt iránt, felperes pedig az alperesek részéről ellene indított ama perben a bérfizetés elmulasztása miatt a haszonbérleti szerződés megszüntetése iránt viszonkeresetet támasztott; az elsőbiróság mind a négy pert egyesítette, azonban mindkét alsóbiróság felperesnek mindkét keresete, felperesnek viszonkeresete és alpereseknek a bérlemény területi hiányára alapított keresete felett érdemleges részitéletet hozott, ellenben alpereseknek a bérleményen a vízlevezető csatornák fentartásának elmulasztására alapított keresete érdemi •eldöntését külön ítéletre hagyta fenn. 17*