A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

258 A felebbezési bíróság tehát nyilván téves felfogásból indult ki akkor, midőn mint nem házassági biróság e perben belebocsátkozott annak a kérdésnek birálatába, hogy felperes kötelezve van-e az alperes durva bánásmódja következtében alperessel lakni vagy nem? Minthogy azonban felperes keresetének alapjául azt a jogalkotó tényt adta elő, hogy az alperes folyamatba tett válóperben a házas feleknek ágytól és asztaltól való különélése a házassági biróság által már elrendeltetett, tehát közte és alperes között a házassági életközösség megszüntetésével elenyészett, az a jogviszony, melyet a férjnek a nő javai használatára nézve a házastársaknak együttélés iránti kötelessége tart fenn, a felebbezési bíróságnak Ítélete hozatalánál erre a körülményre is ki kellett volna terjeszkednie, azonban a felebbezési biróság a tényállást arra nézve, hogy peres felek között a házassági biróság az ágytól és asztaltól való különélést az 1894: XXXI. t. cz. 98. és 99. §§. értelmében elrendelte és hogy ennek következtében a vagyoni viszonyok tekintetében valamely rendelkezést tette-e, avagy nem? egyáltalában meg nem állapította s e szerint a tényállás szabályszerűen akkép megállapítva nincsen, hogy az anyagi jogszabályok helyes alkalmazása mellett az ügy érdemlegesen megbírálható legyen, a felebbezési biróság Ítéletét a S. E. T. 204. §. értelmében feloldani és a további szabályszerű eljárást elrendelni kellett. (Kir. Guria I. G. 9,900. 1900 január 23.) 1050. A felebbezési biróság jogszabálysértést követett el akkor, a mikor a peres feleknek ugyanazon jogviszonyból kifolyólag egymás irányában érvényesített oly követelései körül, a melyeknek kölcsönös beszámítása által állapítható csak meg, hogy melyik félnek van a másik ellen fennálló követelése, egyik követelést nem bírált el érdemileg, hanem annak érdemi eldöntését külön perútra hagyta fenn és csakis a többi követelés iránt hozott részitéletet. (S. E. 103. §.) Ügyálláz: Felperes az alperesek ellen két keresetet indított folytatólagos haszonbér iránt és ezt a keresetét a per folyama alatt lejárt és a haszonbérleti szerződés lejártáig számított fizetetlen haszonbéri részletek iránt fokozatosan felemelte. Alperesek a felperes ellen ugyanama haszonbérleti szerző-