A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

257 bíróság a házas [eleket a/, együttélés kötelessége alól felmentette.* Ügyállás : A felperes nő keresetet indított férje ellen azon az alapon, hogy miután az általa férjének durva bánásmódja miatt folyamatba tett válóperben a házassági törvényszék köztük a külön élést hat hóra elrendelte, férje köteleztessék arra, hogy az ö, felperes kizárólagos tulajdonát képező házban a közös lakást elhagyja. A felebbezési bíróság alperes durva bánásmódját megállapítván, ez alapon kimondotta, hogy a nő férjével együtt lakni nem tartozik, ennek következtében alperest kötelezte, hogy ez a neje házát elhagyja, a tényállást azonban a felebbezési biróság arra nézve meg nem állapította, hogy peres felek között a külön élés a házassági perben elrendeltetett-e ? Alperes felülvizsgálati kérelme következtében a kir. Guria a felebbezési biróság Ítéletét feloldotta: Alperes felülvizsgálati kérelmében a felebbezési biróság ítéletét azért támadja meg, mert szerinte a felebbezési biróság jogszabályt sértett azzal, hogy őt a lakásból, melyben nejével együtt lakik, eltávolította, mivel csakis akkor köteles azt elhagyni, ha a házasság bíróilag fel van bontva, vagy a házasfelek ágytól és asztaltól jogérvényesen el vannak választva, már pedig közte és felperes között a házasság fennáll s ágytól és asztaltól elválasztva nincsenek. Alperes felülvizsgálati kérelmének helyt kellett adni, ugyanis : A felebbezési biróság megtámadott Ítélete hozatalánál abból a felfogásból indult ki, hogy mivel felperes alperes ellen ennek durva bánásmódja többszöri tettlegesség és súlyos bántalmazása miatt való pert tett folyamatba és megállapítván a jelzett durva bánásmódot tehát ily körülmények között a nő a férjét követni vagyis vele együtt lakni nem tartozván, a jelen esetben mennyiben a lakóház, melyben felperes és alperes laknak, felperes kizárólagos tulajdona, hogy a nő saját tulajdonában megmaradhasson s férjével együtt ne kelljen laknia, a férj távolítandó el. Felperes keresete, mely szerint a házassági viszonynál fogva a férje közös használatába bocsátott ingatlant ettől elvonni kívánja a S. E. T. 1. §. 5. 1. pontján alapul, ily tárgyú kereset megállapítására pedig jogalapul csak az szolgálhat, ha az illetékes házassági biróság a házas feleket az együttélés kötelessége alól feloldja. Az ez iránti eljárás pedig kizárólag a házassági biróság elébe tartozik és a házassági törvény szabályai szerint bírálandó meg. * Lásd II. kötetben 239. lapon azonos kijelentést. Fabiny, Curiai határozatok. V. 17