A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

256 gadható, az előző 86. §. 1. és 3-ik pontjának alapján, ha a kérdés családi viszonyon alapuló vagyonjogi ügyre vonatkozik. Az előző 86. §. 1—5. pontja alatt azok az esetek vannak felsorolva, a melyekben a tanú a tanúságtételt megtagadhatja. Minthogy a 87. §-ban kifejezetten a 86. §-ban csak is az 1. és 3. pontok alatt felhozott esetekre történik hivatkozás, e szerint a tanú a tanúságtételt a 87. §. 4-ik pontjának feltétele mellett, vagyis ha a kérdés családi viszonyon alapuló vagyonjogi ügyre vonatkozik, nem tagadhatja meg, ha a tanú a felek valamelyikének fel- vagy lemenő rokona, házastársa vagy jegyese (86. §. 1. pont); vagy ha a kérdésre adandó felelet által a tanú, vagy az 1-ső pontban emiitett személyek valamelyike becsületükben, vagy a tanú vagyonában sérelmet szenvedne (86. §. 3. pontja), de megtagadhatja a 86. §. 2-ik pontja alapján abban az esetben, ha a kérdésre adandó felelet az eme pontban felsorolt személyek valamelyike ellen bűnvádi eljárás alapjául szolgálhatna. Habár tehát a jelen peres ügyben felperes az alperes férj ellen tartásdíjat követel és a nőtartás a családi viszonyon alapuló vagyonjogi ügyet tárgyaz, mégis tekintve, hogy alperes a tanúra, a ki felperesnek leánya, annak a bizonyítására hivatkozott, hogy felperes őt késsel meggyilkolni akarta, vagyis a tanút oly kérdésre kivánja kihallgatni, amelyre adandó felelet a tanú anyja ellen bűnvádi eljárás alapjáúl szolgálhatna, a tanú a tanúságtételt megtagadni a S. T. 86. §-a 2. pontja alapján jogosult lévén, a felebbezésí bíróság nem sértett eljárási szabályt azáltal, hogy a tanúságtétel megtagadását jogosultnak mondotta ki és a tanút ennek következtében a tanúságtételre nem szorította. (Kir. Curia I. G. 552/99. 1900 január 20.) 1049. A nőnek férje ellen, az ő tulajdonát képező házban birt közös lakásnak elhagyására irányuló keresete, a S. E. 1. §. 5. 1) pontján alapul. (S. E. 1. §. 5. I) pont.) A nő, a tőle még végérvényesen el nem választott férje irányában, ennek a tulajdonát képező házban levő közös lakásból leendő eltávolítását durva bánásmód esetén is csak akkor követelheti, ha az illetékes házassági