A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

255 akarat kijelentést tettek, vagy tévedésben voltak, a szerződés a felek szerződésszerű lényegés akarat egységének hiánya, illetőleg a szerződés lényeges feltételére fenforgó tévedés miatt létrejöttnek jogilag nem tekinthető és így a jogilag létre sem jött szerződéstől jogi értelemben vett elállásnak helye sincs, de az ilyen körülmények között a bérlemény tárgyának birtokba vétele és birtokban tartása époly kevésbbé vehető alperes részéről az eltérő feltétel utólagos elfogadásának, mint felperes részéről a bérlemény tárgyának birtokba adása és birtokban hagyása ama eltérő feltetel utólagos elejtésének; épen ezért téves a felebbezési bíróságnak az alperes elmarasztalására egyedüli alapul felhozott az a jogi érvelése, hogy alperes az által, hogy a bérlemény tárgyat birtokba vette, birtokban tartotta és a szerződéstől való elállását ki nem jelentette, jogilag úgy tekintendő, mint a ki ama eltérő föltételt utólagosan elfogadta; ezek a ténykörülmények tehát a felperest nem jogosítják fel arra, hogy haszonbért és haszonbérleti szerződés megszüntetést követeljen az alperestől, hanem esetleg arra, hogy alperestől az ez által szedett, illetőleg szedhető hasznok kiadását követelje, a mi azonban a jelen pernek nem tárgya. Ezeknélfogva alperes felülvizsgálati kérelmének helyet kellett adni, a felebbezési biróság Ítéletének megváltoztatásával felperest keresetével elutasítani és ugyanőt a S. E. 109., 168., r^04. ^-hoz képest az összes költségben elmarasztalni. (Kir. Guria I. G. 557/99. 1900 január 17.) 1048. Igényperben az alperes a felperes leányát tanúképen oly kérdésre kívánván kihallgatni, a melyre adandó felelet a tanú anyja ellen a bűnvádi eljárás megindítására alapul szolgálhatna, a tanú jogosítva van a tanúságtételt megtagadni. (S. E. 86. és 87. §§.) Alperes első sorban azt panaszolja, hogy a felebbezési biróság lényeges eljárási szabályt helytelenül alkalmazott akkor, a mikor S. H. tanút a tanúságtétel megtagadására jogosultnak mondván ki, ez okból azt ki nem hallgatta. Ez a panasz alaptalannak találtatott. A S. T. 86. §-a 4-ik pontja szerint a tanúságtétel meg nem ta-