A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

253 Ügyállás: Felperes 1897 január 1-től 1899 szeptember 30-ig terjedő időre haszonbér fizetése és a haszonbérleti szerződés megszüntetése iránt perelte alperest, mert az A. alatti okirat szerint tőle alperes az 1897. január 1-től kezdődő 10 évre egy ingatlant haszonbérbe vett, azt az ingatlant birtokba vette, de haszonbért egyáltalában nem fizetett. Az A. alatti okirat alakilag való és tartalma egy alakszerű haszonbérleti szerződés a peres felek között, kik azt aláírták, többi között azzal a kikötéssel, hogy alperes haszonbér leengedést elemi csapást, tehát árvíz esetében sem követelhet. Az A. alatti okirat magyar nyelven van kiállítva, alperes a magyar nyelvet nem érti, és alperesnek az általa értett nyelven az az okirati tanúk részéről felolvasva nem volt; a felebbezési biróság azt az okiratot nem is fogadta el bizonyítékul arra nézve, hogy alperes az abban az okiratban az elemi csapások által keletkezendő vagyoni hátrányra vonatkozó kijelentést tette; de egyébként sem fogadta el a felebbezési biróság megállapítottnak azt, hogy ama vagyoni hátrány viselésére nézve alperes vagy ennek ellenkezőjére nézve felperes szerződésszerű akaratkijelentést tett volna, ellenkezőleg, a felebbezési biróság tényként azt állapította meg, hogy ama vagyoni hátrány viselése kérdésében a felek részéről megegyező akaratkijelentés nem történt, sőt e kérdésben a felek a szerződés czélba vett megkötése alkalmával szerződésszerű akaratuk iránt egyenesen és kölcsönösen tévedésben voltak, és hogy az illető ingatlant az árvíz már az 1897-ik évben elöntötte. A felebbezési biróság marasztaló Ítélete ellen alperes részéről közbetett felülvizsgálati kérelem következtében a kir. Curia a felebbezési biróság ítéletét megváltoztatta, s a felperest keresetével elutasította a következő okokból: Alperes felülvizsgálati kérelmében a felebbezési biróság Ítéletét anyagi és eljárási jogszabály megsértése miatt támadja meg. Alperesnek ez iránt felhozott panasza lényegileg alapos. A felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint ugyanis felperesnek a felebbezési eljárásban keresete arra irányult, hogy alperes az 1897. évi január hó 1-ső napjától az 1899. évi szeptember hó 30. napjáig terjedő időre haszonbér fizetésére köteleztessék és a haszonbérleti szerződés a bérfizetés elmulasztása miatt megszüntettessék; felperesnek ez a kérelme pedig arra van alapítva, hogy alperes tőle az A) a. okirat szerint az ebben az okiratban meghatározott ingatlant az 1897. évi január hó 1. napjától kezdődő 10 évre haszonbérbe vette, a haszonbérlet tárgyát birtokba vette, de haszonbért egyáltalában nem fizetett. A felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett meg azzal, hogy alperest haszonbérnek fizetésére egyáltalában kötelezte és hogy a haszonbérleti szerződésnek megszüntetését mondotta ki, mert