A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

252 biróság egyik lajstromozója részéről a felülvizsgálati kérelemre vezetett feljegyzés és alkalmazott bélyeglenyomat szerint az a budapesti VI. kir. járásbiróság lajstromozó hivatalába 1899 deczember hó 27-én, tehát a nyitva álló 15 napi határidő, illetőleg az ünnep következtében 16 napi határidő utolsó napján érkezett és a budapesti VI. ker. kir. járásbiróság által felterjesztetett, mert a felülvizsgálati kérelmet a S. E. 188. §. szerint a telebbezési biróságnál, illetve a S. E. U. sz. 76. §. szerint a felebbezési tanács jegyzői irodájának kell átadni és pedig vagy az iroda vezetője, illetve a helyettesének a S. E. U. sz. 73. §. szerint a napnak abban az órájában, midőn az a felek részére nyitva áll, vagy a S. E. Ü. sz. 74. §. intézkedéséhez képest a jegyzői iroda helyisége mellett e czélból felállított gyűjtőszekrénybe való elhelyezés útján, a kir. járásbiróság lajstromozója azonban a S. E. Ü. sz. 76. §. szerint közvetlenül oda benyújtott, a felebbezési tanács elintézése alá eső beadványt el nem fogadhat. Ezek szerint a felülvizsgálati kérelem beadásának időpontjául is csak az tekinthető, a mikor az a felebbezési tanács jegyzői irodájába beérkezett következőleg a fenforgó esetben nem lehet irányadó az az időpont, a mikor azt. a felperes a kir. járásbíróságnál beadta (Hasonló értelemben döntött a kir. Guria I. G. 122/1896.).* (Kir. Guria I. G. 24/900. 1900 január 15.) 1047. Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint a haszonbérlő ellenkező kikötés hiányában megfelelő bérleengedést követelni jogosítva van, ha a bérlemény kihasználását az árvíz, az ő hibáján kívül lehetetlenné tette, következőleg az a kérdés, hogy a bérlő az árvíz által keletkezhető vagyoni hátrányt magára vállalja-e, a haszonbérleti szerződésnek olyan lényeges feltétele, hogy a mennyiben erre nézve a szerződő felek a szerződés megkötésénél ellentétes akaratkijelentést tettek, vagy tévedésben voltak, a szerződés a felek szerződésszerű lényeges akarategységének hiánya, illetve a szerződés lényeges feltételére vonatkozó tévedés miatt létrejöttnek jogilag nem tekinthető. * Lásil I. kötetben 226. lapon közölve.