A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

24!) 1045. Jólehet, hogy a felülvizsgálati kérelem, miután az ahhoz csatolt ügyvédi meghatalmazást csak egyik alperes írta alá, nem tekintethetik mindkét alperes nevében beadottnak, mindamellett az ügy mindkét alperesre nézve csak egységesen döntethetvén el, a felebbezési bíróság Ítélete a felülvizsgálattal nem élő alperesre nézve is felülvizsgáltatott. (S. E. 187. §. és 191. §.) A vevő, az ellene az ingatlan vételára iránt indított perben, a szerződés hatálytalanítása nélkül is érvényesítheti azt a kifogást, hogy az eladó az ingatlanokat nem oly terjedelemben bocsátotta rendelkezésére, miként az az adásvétel tárgyát képezte. Űgyállás: Felperes a szerződés tartalma szerint a belső- és külsőségek bőli illetményét és a belső telken álló összes őt illető épületeket és pajtát adta el alpereseknek, a szerződés megkötése után azonban az épületeket is csak a telekkönyvben feltüntetett tulajdonjog arányában bocsátotta alperesek rendelkezésére. Alperesek a megállapított vételárt nem fizetvén ki, felperes annak megvétele végett keresettel élt. Alperesek a perben azzal védekeztek, hogy felperes az ingatlant nem oly terjedelemben bocsátotta rendelkezésükre, miként az az adásvétel tárgyát képezte és e részben a bizonyítást megajánlották és kijelentették, hogy a vételtől elállanak, ha felperes az épületeket nem a szerződési megállapodáshoz képest adja át. A felebbezési bíróság alpereseket a vételár megfizetésére kötelezte, mert felperes a szerződés tartalma szerint az eladott ingatlanon álló épületeket is csak a tulajdonjog arányában volt köteles alpereseknek átadni, és mert a szerződés hatálytalanítása nem tartozván sommás útra, nem bír döntő súlylyal, hogy felperes megfelelt-e szerződési kötelezettségének vagy sem ? A kir. Curia alperesek felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési biróság ítéletét feloldotta a következő okokból: A felülvizsgálati kérelem mellé csatolt ügyvédi meghatalmazást egyedül I.-r. alperes írván alá, a felülvizsgálati kérelem tehát II.-r. alperes nevében is beadottnak nem tekinthető ugyan, mind a mellett, minthogy az ügy mind a két alperesre csak egységesen dönthető el, a S. E. 139. és 191. §§. alapján a felebbezési biróság Ítélete II.-r. alperes érdekében is felülvizsgálat alá volt veendő, ennek, valamint annak kiemelése mellett, hogy a felebbezési biróság előtt fel nem hozott oly bizonyítékok, a melyek nem valamely eljárási szabály nem alkalmazására, vagy nem helyes alkalmazására vonat-