A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

248 állapíthatják meg és a törvényben meghatározott eseteken kívül a szerződés minden lényeges kellékét magában foglaló szerződés érvénye, annak írásba foglalásától csak akkor tehető függővé, ha maguk a felek a szóbeli megállapodás érvényét, kifejezetten annak irásba foglalásához kötötték; minthogy pedig a felebbezési bíróság tényállása szerint a szerződő felek egyértelműen azt nyilatkoztatták ki, hogy a bérlet tárgyát 1897. évi május hó 1-ső napjától kezdődő hat évre évi 1200 forint bérfizetés mellett bérbe adják, illetve veszik, következésképpen a jogügylet lényeges feltéleire egyértelmű szerződési akaratukat kinyilatkoztatták, továbbá ugyanazon tényállás szerint a felek kinyilvánították ugyan, hogy a szóbeli megállapodást irásba foglaltatják, de nem tettek oly nyilatkozatot, hogy a szóbeli megállapodás érvénye csak annak irásba foglalásával fog bekövetkezni, az a körülmény pedig, hogy a szerződésben résztvevő egyik bérbeadó, a szerződés kötésekor gondnokság alatt állott, a szerződés irásba foglalására kikötött feltétel létezését meg nem állapítja, annál fogva helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, mely szerint a szóbeli megállapodások alperesekre nézve kötelező erővel bírnak, és hogy a használatba vétellel teljesedésbe menő jogügyletet egyoldalúan felbontani nem jogosultak. Hasonlóan alaptalan az egyetemleges kötelezettség megállapítása ellen emelt alperesi panasz is ; mert való ugyan, hogy a felebbezési bíróság tényként nem állapította meg, hogy az alperesek a szerződés megkötésekor kijelentették volna, hogy a szerződésből folyó kötelmekért egyetemlegesen felelősek, azonban az egyetemleges kötelem nemcsak a felek kifejezett akaratából, vagy a törvény külön rendelkezéséből eredhet, hanem az keletkezhet a jogügylet természetéből is. Itt pedig az utóbbi eset forog fenn; mert a kőbánya kihasználata felett kötött bérleti szerződés oly jogügyletet foglal magában, a melynek tárgya jogilag meg nem osztható, az alperesi egyetemlegesség tehát a jogviszony keletkezéséből és jogi természetéből következtethető; e szerint helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi következtetése, hogy az Ítéleti tényállás szerint keletkezett szerződési viszonyból a bérlő-társakra egyetemleges kötelezettség hárult. (Kir. Guria I. G. 555/99. 1900 január 10.)