A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

:>47 Alperesek első sorban azt panaszolják, hogy a felebbezési bíróság szerintük jogszabályt sértett azzal, hogy a haszonbéri szerződést érvényesen megkötöttnek fogadta el, jóllehet I.-r. felperes a saját, és [I.-r. felperes nevében is kötötte, már pedig ez utóbbi gondnokság alatt állván, saját személyében szerződés kötésre nem bírt képességgel, de mint elmebeteg a jogügylet megkötéséhez hozzá sem járulhatott, e szerint a gondnok által, gondnoki minőségének kitüntetése nélkül kötött jogügylet gyámhatósági jóváhagyás nélkül már alapjában hatálytalan volt, következően abból alperesekre jogi kötem sem keletkezhetett. Ez a panasz nem bír megállható alappal. A felebbezési bíróság tényállása szerint ugyanis a felek a szobán forgó kőbánya kihasználására nézve egyértelmű akarat nyilvánítást tettek, melynek alapján alperesek a kőbánya üzembe vételét tényleg megkezdették és egy éven át folytatták, ebből a tényállásból pedig a felebbezési bíróság helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy a felek között a felperesek által vitatott bérleti szerződés létrejött, a gondnokság alatt állott IL-r. felperes cselekvési képességének hiánya miatt pedig a szerződés érvényességét egyedül a nem önjogú félt törvényes képviselője támadhatja meg, ellenben a szerződésben résztvevő önjogú fél e czímen a szerződés megtámadására nem bír jogosultsággal. Azt panaszolják továbbá az alperesek, hogy szerintük a felebbezési bíróság azzal is jogszabályt sértett, hogy a tényállása szerint szóbelileg megkötött szerződést érvényesnek elismerte, jóllehet a szerződő felek abban állapodtak meg, hogy a szóval megkötött szerződést Írásba foglaltatják, már pedig a kir. Guria teljes ülési megállapodása szerint, ha a szerződésben résztvevő felek annak irásba foglalásába egyeztek meg, úgy a jogügylet egyedül annak irásba foglalásával jő létre, a fenforgó esetben tehát a szerződés irásba foglalás előtt érvényesen annál kevésbbé köttethetett meg, mert annak érvénye gyámhatósági jóváhagyástól függött, a mi szükségképpen azt tételezi fel, hogy a szerződés irásba foglaltassék. Ez a panasz is alaptalan. A kir. Guriának oly döntvénye, mint a milyenre alperesek hivatkoznak, nem létezik, ellenben általánosan elfogadott jogszabály az, hogy azoknak az eseteknek a kivételével, a melyekben törvényes szabály a jogügylet érvényességét az előírt alakszerűséghez köti, a felek jogviszonyaik feltételeit bármely alakban szabadon