A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

58 kereseti követelést közvetítői díj czímén igényli és arra alapítja, hogy az ö elősegítő közreműködésével létesült alperes mint eladó és a V. és társa czég mint vevő között több kereskedelmi ügylet, hogy ezért a közreműködésért neki alperes százalékban meghatározott és ezen felül az alperesi gyári árakhoz képest elért ártöbbletből álló vagyoni előnyt előre lekötött és hogy neki alperes az ekként lekötött és kiérdemelt vagyoni előnyt a leszállított kereseti összegerejéig ki nem szolgáltatta. A kereskedelmi törvény 534. és 538. §§. szerint a kereskedelmi ügyletekre nézve a közvetítő jogilag az, a ki a feleket kereskedelmi ügylet létesítésére összehozza, illetve a kereskedelmi ügylet létrejötte körül elősegítőleg közbenjár, és a kinek hivatása az, hogy abbeli működésénél a rendes kereskedő gondosságával, a megbízás értelmében és az ügyletnél érdekelt mindkét fél érdekeinek megfelelően járjon el. A felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint, a melynek szabálytalanságát felperes a S. E. 197. §. rendelkezésének megengedett keretén belül felülvizsgálati kérelmében kimutatni még csak meg sem kísérletté és mely tényállás a most idézett törvényszakasz szerint a felülvizsgálati eljárásnál is irányadó, felperes akkor, a mikor neki alperes azt a vagyoni előnyt lekötötte és ő azoknál a kereskedelmi ügyleteknél elősegítőleg közreműködött, a V. és társa czég vezérügynöke volt; továbbá ama tényállás szerint, a per során bemutatott levelek valódiak és kézhez vétettek, már pedig az 1898. Sp. I. 74/5. sz. jegyzőkönyvhöz 2. alatt csatolt okirat szó szerint tartalmazza azt, hogy maga a V. és társa czég a felperesnek a vele való viszonyát olyannak jelezte, a mely kizárja azt, hogy felperes a V. és társa czéggel szerződő felektől a maga javára vagyoni előnyt kikössön és elfogadjon. Ezeknél fogva, nevezetesen a vezérügynökség közönséges fogalmánál fogva felperes a V. és társa czégnek nem volt közönséges ügynöke, a ki ebbeli minőségénél fogva ama czég és az alperes között jogi értelemben vett közvetítő gyanánt eljárhatott, hanem felperes a V. és társa czégnek annyiban kereskedelmi alkalmazottja volt,- hogy ebbeli minőségében ama czég által létesített ügyleteknél egyedül és kizárólag csakis ama czég érdekeinek megfelelőleg tartozott, eljárni és épen azért, azokért az ügyletekért, illetve ezeknél való közbenjárásáért a másik fél részéről maga javára ama czég hátrányára szolgálható vagyoni előnynek biztosítását az állásánál fogva