A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

köteles tisztesség szempontjából sem fogadhatta el; következésképen, ha az alperes és V. és társa között a felperes elősegítő közreműködésével létesült azok az ügyletek a miatt, meri felperes az alperes részérő] a közreműködésért maga javára vagyoni előnynek előre \aló biztosításál elfogadta és ez előnyhöz kötött feltételek is teljesültek, a V. és társa czég vagyoni hátrányára szolgálhatnak, ez esetben a felperes leszállított kereseli követelésének alapját levő ténykedés jogilag tiltott és az erkölcsi fogalmakba ütköző dolog, az ilyen pedig ebbeli minőségénél fogva hivatalból figyelembe veendő és a bíróság előtt érvényesíthető követelés jog alapjaid el nem fogadható. Minthogy pedig, mint ezt a felebbezési bíróság jogilag helyesen kifejtette, azok az ügyletek a felperes ténykedésére visszavezethető fent jelölt okból V. és társa czég vagyoni hátrányára szolgálhattak; ezeknél fogva a felebbezési bíróság nem sértett meg sem anyagi, sem eljárási jogszabályt azzal, hogy felperest leszállított kereseti követelésével az ennek alapját tévő ténykedésnek jogilag és erkölcsileg tiltott volta okából elutasította. (Kir. Cnria I. G. 297/99. 1899 szeptember 30.) 950. Habár meg van állapítva, hogy a férj nejét tettleg bántalmazta, mindazáltal, miután a no a közös háztartásból több ízben indokolatlanul liosszabb időre távozott, s a tettleges bántalmazásnak is az képezte okát, hogy ismét eltávozni készült, s az ebből keletkezett szóváltás közben a nő férjét szintén bántalmazni akarta, a tettleges bántalmazás egymagában véve a felek társadalmi állására és alacsonyabb műveltségi fokára tekintettel oly súlyos természetűnek nem tartható, hogy a férj a tőle eltávozott neje részére ideiglenes tartásdíj fizetésére kötelezhető lenne. Általános jogszabály, hogy a férj nejének külön eltartására csak akkor kötelezhető, ha a házastársi együttélés megszakítása a férj tűrhetetlen viselkedésére vezethető vissza. A felebbezési bíróság ítéletében megállapított, s az abban az első bíróság Ítéletéből elfogadott tényállás szerint igaz ugyan, hogv