A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

i'J tása, hogy épen a H. Gy.-nek adott <>G0 frt egészben vagy részben olyan pénzből származik, a mit N. J. a fenti módon felvett; mert a jelen pernek nem tárgya a felperest az atyja jogán az alperes mint anyja egyik örököse ellen netán megillető összes igények megbirálása, hanem csupán annak az eldöntése, hogy a H. Gy. tartozása gyanánt birói letétbe helyezett összegből felperest az atyja jogán és a fent kijelölt alapon valami megilleti-e? avagy, hogy az az összeg örökhagyó N. J. tulajdon-e és ez alapon a peres feleket mint a felebbezési bíróság Ítélete szerint N. J.-nek egyenlő arányban kizárólagos örököseit, egyenlő arányban illeti-e meg? Téves ugyan a felebbezési bíróságnak az az Ítéleti kijelentése, a mely szerint tényként állapítja meg azt, hogy a szóban forgó 660 frt nem a felperes atyjának, hanem N. J.-nak hagyatékát képezi, mert ennek eldöntése nem ténykérdés, hanem alkalmas ténykörülményekből való jogi következtetés ; azonban a felebbezési bíróságnak ez a téves kijelentése nem szolgálhat okul arra, hogy felperes felülvizsgálati kérelmének a per főtárgyára nézve hely adassék, mert egyébként a felebbezési bíróság Ítéleti döntése helyes. A felebbezési bíróság ugyanis, Ítéletéből nyilván kivehetően úgy találta, hogy nincs bizonyítva az a döntő ténykörülmény, hogy a H. Gy. adott 660 frt egészben vagy részben olyan pénzből származik, a mit N. J. a felperes részéről kijelölt módon, vagyis a felperes atyjának adósaitól vett fel, e tényállás mellett pedig a fent kifejtetteknél fogva jogilag helyes a felebbezési biróságnak az a döntése, hogy felperest a birói letétben levő összegnek csak fele része és ez is csak az anyja jogán illeti meg. (Kir. Guria I. G. 274/99. 1899 szeptember 23.) 945. Az örökhagyó hagyatéka véglegesen rendezettnek akkor tekintendő, a mikor a hagyatékátadási végzés jogerőre emelkedett, habár a hagyaték még tényleg az örökösöknek át nem adatott is. Felülvizsgálati panasz tárgyát képezi az, hogy a bíróság az alperest viszonkeresetével helytelenül perútra utasította. (S. E. 185. §. c) p. és 23. §.) Panaszolja továbbá, hogy az alperesek részéről előterjesztett időelőttiségi kifogásnak helyt nem adott, mert a csatolt periratok Fabiny, Curiai határozatok. V. 4,