A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

X I indokokat, amelyeknél fogva a szakértő meghallgatását, illetve a szakértői véleményt az ügy eldöntésénél irányadóul elfogadhatónak vagy el nem fogadhatónak találja, köteles előadni. 958. 76. Nincs ugyan oly kötelező szabály, mely szerint a bíróság, ha azt a/ iígj felek valamelyike kérelmezte is, az ügyfél esküjével való bizonyítást feltétlenül alkalmazni tartozzék, de az eskü alatti kihallgatás a bizonyításnak egyik megengedett módját képezvén, ha azt valamelyik ügyfél megajánlotta, a bíróság jogi méltatás alá köteles venni, hogy a megajánlott bizonyítás alkalmazásának van-e helye? és a mennyiben azt mellőzendőnek találta, az erre szolgáló okok az ítéletben tüzetesen előadandók. 1062. 286. A tartásra kötelezett férj részéről a perben az irányban felhozott kifogásnak mérlegelése, hogy nejevei közös háztartást nem is folytatott s így az elhagyás következtében a tartást igénylő nejének viszonyaiban változás nem állott elő. 940. 32. 05. §. A kár mennyiségének mrcjállapítása. Az alperes kártérítési kötelezettsége a perben megállapíttatván, azt a kérdést, hogy tényleg merült-e fel és mily összegű kár, a bíróság szabad belátása szerint határozza meg. 1003. 166. Ha a károsodás megtörténtére a károsultnak ténykedése és mulasztása is hozzájárulván, a kár megosztásának a károsító és a károsult között van helye, azt, hogy a károsult félnek magatartása mily befolyást gyakorolhat az őt megillető kárösszeg nagyságára, a bíróság belátása szerint itéli meg. 1024. 208. 73. 74. §§. Az okiratbizonyítás. A kereset alapjául szolgáló okirat szövege két részből állván, s a második rész nem felelvén meg a törvényes kellékeknek, ez utóbbi egymagában véve az ellenfél tagadásával szemben a kölcsön leolvasását és a kötelezettség elvállalását s ezekkel kapcsolatosan a mellékkötelezettséget is, nem bizonyítja. 1007. 172. Ha az írni és olvasni tudó fél az idegen kézzel írt adóslevél-okiratot két tanú jelenlétében aláírja, az ellene teljes bizonyítékul szolgál, tekintet nélkül arra, hogy tartalma előtte fel lett-e olvasva? 1015. 190. A bíróság szabadon mérlegelheti, az adóslevél kivételével, az olyan okiratnak bizonyító erejét, a melyet az azt kiállító fél, tartalmát ismerve, sajátkezüleg aláírt akkor is, ha az okirat nyelvét nem értette s annak tartalma megmagyarázása nincs tanúsítva. 1092. 345. A készpénztartozásról kiállított olyan adóslevél, a mely nem foglalja maciban a kötelezettség jogczímét, egymagában véve az abban foglalt követelés megítélésének alapjául nem szolgálhat. 1135. 427.