A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

s azoknak a gondnokolt a gondnokság alá helyezése után is elegei lenni tartozik. Alperes megtámadja a felebbezési bíróság Ítéletét azért is, mert alperes teljesen vagyontalan és mint elmebeteg teljesen keresetképtelen, holott másfelől felperesnek 500 frtot meghaladó évi jövedelme, ezenfelül szülőinél úgy mint eddig ellátása lévén, viszonyaiban változás alperes gondnokoltjának ténye által nem állott be; mely okoknál fogva egyrészről felperes tartásra reá nem szorult, másrészről pedig alperes ilyennek fizetésére nem kötelezhető ; egyébként pedig alperes nem ismerte be, hogy gondnokoltjának havi Ü25Q frtot fizetett, de ha fizetett is, ezt önként, kötelezettség vállalása nélkül tette s ez nem oly biztos vagyon, melyre tartási kötelesség •alapítható lenne. Alperes panasza e részben sem fogadható el alaposnak, mert általában valamely pénzbeli kötelezettség fennállásának birói kimondására nézve az, hogy annak kielégítése a marasztalt vagyonából eszközölbető-e vagy nem, mi befolyással sincs ; ez a végrehajtásra tartozik. A mi pedig a tartási összeg mennyiségét illeti, e tekintetben a dolog úgy áll, hogy az, hogy milyen vagyoni viszonyoknak mily összegű tartásdíj felel meg, a ténykérdés keretébe tartozik, mely csak akkor vehető felülvizsgálat alá, ha annak megállapításánál valamely jogszabály sértetett meg ; ily szabálysértés azonban nem történt, mert annak megállapítására, hogy a féj minő beismerést tett, az ítélő bíróság van hivatva, a mi felülvizsgálat alá nem esik, másfelől pedig a felebbezési bíróság úgy alperesi ügygondnokok, mint felperes vagyoni viszonyait bírálat tárgyává tette a tartási összeg megállapítása kérdésénél, abban sem sértett tehát a felebbezési bíróság jogszabályt, hogy figyelmen kívül hagyta volna azt, hogy felperes keresetképes és állandó évi jövödelmet húz, Felperesnek a házasságkötés előtti magaviselete e perben döntő ténykörülményt nem-képezvén, azzal, hogy ennek megállapításába a felebbezési bíróság nem bocsátkozott, jogszabályt nem sértett. Alperesnek arra a körülményre alapított panasza is, hogy felperes az alperes gondnokoltjával közös háztartást házasságuk alatt nem folytatott és így oly értelmű elhagyásról, mely tartásidíj megítélésére alapul szolgálhatna, szó nem lehet, mivel felperes viszonyaiban az elhagyás által változás be nem állott, alaptalan, mert az elsőbiróságnak a felebbezési bíróság által elfogadott ítéleti indokolása szerint a házasfelek felváltva, hol a felperes, hol az alperes lakásán együtt éltek és alperes gondnokoltja a neje családjával kö3*