A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)
36 zösen fentartott lakás bérére és a háztartási szükségletek fedezésére rendszeresen hozzájárult alperesi gondnokolt a felperes elhagyásával a köztük ekként fennállott viszonyt szüntette meg a felperes hátrányára. Miután pedig a felebbezési bíróság a most jelzett tényeknek megállapításába bocsátkozott és ezzel szemben alperes felülvizsgálati kérelmében ki nem fejti, hogy ezen tényeknek ellenkezőjére minő tanú és okirati bizonyítékai mellőztettek, az e részben felhozott panaszai a felebbezési bíróság ítéletének feloldását nem eredményezhetik. (Kir. Curia I. G. 244/99. 1899 szeptember 18.) 941. A kincstárral kötött haszonbérleti szerződésben a haszonbérlő a haszonbérösszegen felül, az összes belvízszabályozási, illetve a netán ezután kivetendő ármentesítési költségeknek a bérben birt területre eső arányrésze után évente járó összegnek megfizetésére kötelezvén magát, megtéríteni tartozik mindazokat a költségeket, a melyek jogi szempontból a belvízszabályozási és ármentesítési költség fogalma alá esnek és mint ilyen tőke természetével nem bírnak, még az esetben is, ha azokból az ármentesítéshez szükséges anyagszerek szereztettek be. Ügy állás: Az alperesek, a közöttük mint haszonbérlők és a kincstár mint bérbeadó között létrejött haszonbéri szerződésben kötelezték magukat arra, hogy a haszonbér összegen felül az általok bérbe vett területre eső belvízszabályozási és ármentesítési költségeknek évente kivetendő járulékát megfizetik a bérbeadónak. A szerződés 10. pontja azt is tartalmazta, hogy «a kir. kincstár által esetleg egyszerre kifizetendő vízszabályozási, ármentesítési költség évenkénti 8 %-át szintén megfizetni tartoznak». A felperes kincstár az alpereseket az 1896. és 1897. évekből eredő a szerződés iránt átvállalt ármentesítési és vízszabályozási járulék iránt beperelvén, az alperesek azt vitatták, hogy e költségek nem képeznek évi járulékot, hanem tőkebefektetésül szolgálván, ezeknek a szerződés 10. p. értelmében csak 8 °,o-a fizetésére kötelezhetők. A felebbezési bíróság az alpereseket a kereset értelmében marasztalván, felülvizsgálati kérelmükkel a kir. Curia is elutasította, a következő okokból:
