A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

24 Ügyállás: Felperes elvállalta alperes gyári áruinakelárusítását és alperes az ezért százalékban meghatározottan előre kikötött díjat a felperes részéről már teljesített elárusítás után meg nem fizette ; e díjért perel a felperes. Alperes csupán beszámítási kifogással élt azon az alapon, mert felperes szerződés ellenére hasonló árúkat mások javára is elárusított, az alperes részéről előállított összes árút el nem árusította, és ezek által alperest megkárosította; miket alperes bizonyítani is kivánt. Felperes tagadta alperes beszámítási kifogásának jogosultságát és ténybeli alapjának valóságát. A felebbezési bíróság alperest elmarasztalta és beszámítani kivánt ellenkövetelésével külön perre utasította. A kir. Curia alperest felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő okokból: Alperes azon az alapon támadja meg a felebbezési bíróság ítéletét, hogy szerinte a felebbezési bíróság jelenleg helytelenül alkalmazta a S. E. 106. §. rendelkezését és ekként jogszabály megsértésével utasította őt a beszámítani kívánt ellenkövetelésével külön perútra. Ez a panasz alaptalan. A S. E. 106. §-a szerint ugyanis a bíróság alperest beszámítási kifogásként érvényesíteni kívánt olyan ellenkövetelésével, a mely a kereseti követeléssel összefüggésben nem áll, a mennyiben az ellenkövetelés eldöntése a tárgyalás elhalasztását tenné szükségessé, külön perútra utasíthatja; a külön perútra utasíthatásnak előfeltétele tehát a tárgyalás elhalasztásának szükségességén kívül nem az, hogy a kereseti követelés és az ellenkövetelés ugyanabból a jogviszonyból származzék, hanem az, hogy az a két követelés egymással összefüggésben ne álljon. A felebbezési bíróság ítéletében foglalt, illetve az elsőbiróság Ítéletéből elfogadott és panaszszal meg sem támadott tényállás szerint felperesnek kereseti követelése abból származik, hogy felperes elvállalta alperes gyári árúinak elárusítását és alperes az ezért százalékban meghatározottan előre kikötött díjat a felperes részéről már teljesített elárusítás után meg nem fizette, az alperes részéről beszámítási kifogásként érvényesíteni kivánt ellenkövetelés pedig arra van alapítva, hogy felperes szerződés ellenére hasonló árúkat mások javára is elárusított, az alperes részéről előállított összes árút el nem árusította és ez által alperest megkárosította; e tényállás mellett tehát a már fent kifejtetteknél fogva a felperes kereseti követelése és alperesnek ellenkövetelése, habár ugyanabból a szerződési jogviszonyból van származtatva, egymással összefüggésben nem áll, mivel mindkét követelés külön érvényesíthető.