A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

23 béri szerződés fizetése feltételeinek megállapításánál kellő óvatosságot nem tanúsított. Nem sért tehát anyagi jogszabályt a felebbezési bíróságnak az a rendelkezése, mely alperest az 1897. évi ápril hó 1-től számított fél évi haszonbérnek megfelelő összeg fizetésére kötelezi annál kevésbbé pedig, mert felperesnek arra vonatkozó érvelése, hogy alperes haszonbért nem fizetett, a volt tulajdonos P. F.-nek, még ha ezt ;i körülményt a felebbezési bíróság tényállásként megállapította volna is, nem szolgálhat felperesek javára olyan jogalapon, a melyre támaszkodva az árverés napjától kezdve követelhetnének haszonbérfizetést, nem pedig azért, mert a felebbezési bíróság által megállapított szokásos fizetési határidőre való tekintettel, a volt tulajdonos a félévi esedékes haszonbért mások jogainak csorbítása nélkül felvehette, és ha fel nem vette volna is, annak követeléséhez való személyes jogot el nem vesztette, és mert a m. kir. Guriának I. G. 16/96. sz. a. hozott határozatában kifejezésre jutott az a kijelentés, hogy a gazdasági köztudomású szokás szerint a haszonbér negyedévi előleges részletekben fizetendő, nem tekinthető általános vagyis olyan szokásnak, mely minden vidékre kiterjedne, és nem vonatkozik más, hanem kizárólag ama vidékre, a melyen a határozat tárgyául szolgált haszonbérelt ingatlan fekszik, végre mert alperesnek arra vonatkozó érvelése, hogy a szerződés határozmányai elébe teendők a szokásnak, nem fogadható el alaposnak, mivel a haszonbéri szerződésnek a fizetési határidőkről rendelkező határozmányai csak akkor alkalmazhatók az árverési vevővel szemben, ha azok a szokásos fizetési határnapokról lényegesen el nem térnek. (Kir. Guria I. G. 242/99. 1899 szeptember 12.) 9:56. Az alperes által beszámításként érvényesített ellenkövetelésnek külön perütra utasíthatása feltételét képező az a körülmény, hogy összefüggésben áll-e az ellenkövetelés a kereseti követeléssel, a felülvizsgálat körébe tartozó jogkérdés, ellenben az a másik feltétel, hogy az ellenkövetelésnek eldöntése szükségessé teszi-e a tárgyalásnak elhalasztását, a birói meggyőződés körébe esvén, nem tárgya a felülvizsgálatnak. (S. E. 106. és 185. §.)