A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

$2 szokásnak megfelelő fizetési határnapok volnának irányadókul veendők akkor, a midőn a haszonbér esedékessége szerződéssel van megállapitva. Mind a felperesek, mind az alperes részéről beadott felülvizsgálati kérelmet, mint alaptalant, el kellett utasítani mert: a felebbezési biróság a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállásként megállapította azt, hogy a bérlemény vidékén az előleges félévi haszonbérfizetés a szokásos és ez a ténymegállapítás felülvizsgálati kérelemmel megtámadva nem lett, olyan alapon, hogy valamely jogszabálysértésével, avagy mellőzésével állapíttatott megr az az állítás tehát, hogy a tanuk nem nyilatkoztak a megállapított, szokás mellett, nem vehető figyelembe, minthogy annak megállapítása, hogy a tanúvallomásokkal milyen ténybeli körülmények veendők bizonyítottnak, mint a bizonyítékok szabad mérlegelésének eredménye a felülvizsgálat körébe nem vonható; a megállapított tényállásból pedig következik az, hogy miután a végrehajtást szenvedett P. F. és alperes között fennálló haszonbéri szerződés szerint az 1896 október 1-től 1897 október l-ig terjedő első gazdászati évre esedékes haszonbér egy összegben előre volt fizetendő, alperesre nézve ez a szerződési megállapodás mint olyan, mely a haszonbérleteknél szokásos fizetési határnapoktól lényegesen eltér, csak azzal aveszélylyel járt, hogy amennyiben a haszonbérbe vett ingatlan végrehajtási árverés utján eladatni fogna, és az árverés még a gazdászati év első felében tartatnék meg, ugyan-e gazdászati évnek második felére a szokásos fizetési határnapon az esedékes haszonbért megfizetni köteles lesz az árverési vevő részére ; annak a következményeként tehát, hogy az ingatlanra az árverés már 1896 november 30-án megtartatott, és felperesek ugyanakkor az ingatlant megvették, csak ahhoz szereznek jogosultságot a felperesek az 1881: LX. t.-cz. 181. §. rendelkezése alapján, hogy a szokásos fizetési határnaphoz képest az esedékes haszonbéri összeget követelhetik, de e joguk nem terjed annyira, hogy olyan haszonbéri összeget követelhessenek, a melynek felvételére a szokásos fizetési módozatok mellett a végrehajtást szenvedett előbbi tulajdonos volt jogosítva, de viszont az alperes sem oldható fel a haszonbér fizetésének kötelezettsége alól arra az időre, mely az árverés megtartása után bekövetkezett szokásos fizetési határidőnek megfelel, mert felperesek a megvett ingatlannak a haszonbér beszedésében jelentkező jövedelmétől nem foszthatok meg azon az alapon, hogy alperes a haszon-