Fabiny Ferencz (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk I-IV. kötetéhez. (Budapest, 1900)

44 Ha az egyik félnek eskü alatt való kihallgattatása az elsőbiró­ság előtti eljárásban történt, s a másik fél ottan az eskünek kivétele előtt saját eskü alatti kihallgattatását nem kérte, ez irányban már csak a felebbezési eljárásban előterjesztett kérelme elkésett. II. 263. 72. A bíróság Ítéleti ténybeli megállapítását a tanúk vallomására vagy a tanúk vallomásának el nem fogadásával a fél eskü alatti val­lomására egyaránt alapíthatja, illetve a tanú vallomásának teljes vagy részbizonyitékul, esetleg valószínűsítő körülményül el nem fogadása következtében a felek eskü alatti kihallgattatását elrendel­heti és esküre a bizonyításra kötelezett fél ellenfelét bocsáthatja. III. 584. 285. A felebbezési bíróságot abban, hogy a bizonyításra kötelezett felperesnek előadását, a per adatai által nem találván valószínűnek, ennek ellenfelét az alperest hallgatta ki eskü alatt, nem gátolhatja az a körülmény, hogy az elsőbiróság előtti eljárásban az alperes maga kérte a felperesnek eskü alatti kihallgattatását. IV. 823. 342. A bizonyíték kiegészítésénél a bíróság hivatalból is elrendel­heti a félnek kihallgattatását és a felet esküre bocsáthatja.II. 265. 76. A bíróság belátása szerint itéli meg azt, hogy a bizonyító felet vagy ennek ellenfelét bocsássa-e vallomásának esküvel való meg­erősítésére oly esetben is, a mikor úgy találja, hogy a bizonyító fél állításai mellett, részbizonyítékot szolgáltatott. II. 280. 104. Ha az elfogadott részbizonyíték alapján a bizonyíték kiegészí­tése válik szükségessé, a bíróság a per körülményeihez képest, be­látása szerint szabadon itéli meg, hogy a bizonyító felet vagy annak ellenfelét bocsássa-e esküre, és a valószínűségi okok szabad mérle­gelése mellett, a bizonyításra köteles fél is bocsátható vallomásának esküvel való megerősítésére. II. 374. 204. A felebbezési bíróságnak az az intézkedése, mely által az elő­állított részbizonyítékot az esküre bocsátott fél vallomásával kiegé­szítettnek elfogadta, felülvizsgálattal meg nem támadható. 11.263. 72. Ha a bíróság a bizonyitó félnek eskü alatt ki vett vallomását a döntő ténykörülményre nézve a részbizonyiték kiegészítéséül fo­gadta el, felemlíteni tartozik azokat az adatokat, a melyek kiegészít­hető részbizonyitékul felismerhetők. III. 552. 210. A bíróság a felet, eskü alatt kivett vallomásának teljes tartal­mára köteles esküre bocsátani, és nem tagolhatja szét a félnek a maga teljességében mérlegelendő vallomását az egyes ténybeli álli-

Next

/
Thumbnails
Contents