Fabiny Ferencz (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk I-IV. kötetéhez. (Budapest, 1900)

30 A tanúbizonyításnál azok a ténykörülmények, a melyekre a tanúk kihallgatandők, világosan megjelölendők. [. I'i7. 204. A felebbezési bíróságnak a tanúbizonyítás felvétele körül követeti eljárása abban az irányban, hogy a tanúhoz kérdések intézve nemcsak a döntő ténykörülményekre lettek, eljárási jogszabály megsértése okából nif- nem támadható. III. ^82. 45. A felett, hogy a reléknek megengedhető-e a lanúkhoz közvetlenül kérdéseket intézni, nem a tanácsnak elnöke, hanem maga a bíróság határoz. II. 322. 174. 91. A tanú megesketésének mellőzése. A tanú megesketésének mellőzésére nézve kötelező bizonyítási szabály a S. E. 91. §-ban 1 -tol 4. pont alatt, felsorolt esetekben áll fenn és ezen §. végső bekezdése értelmében teljesen a bíróság belátására van bízva az, hogy a tanú megesketését, ha vallomása az esküvel megerősítés esetében sem érdemelne hitelt, mellőzhesse. III. 491. 65. A bíróságnak szabad mérlegelése körébe tartozik annak megállapítása, hogy a kihallgattatásakor 14. életkorban levő tanú bir-e oly értelmi fejlettséggel, hogy vallomása mint bizonyíték tekintetbe vehető, és ennélfogva esküre is bocsátható-e? III. 545. 195. A fél rokonai és alkalmazottjai nem tartoznak azok közé, a kiknek tanúkként megesketése az alapon kötelezőleg mellőzendő. IV. 842. 376. 93. §. A tanúvallomás] jegyzőkönyv. A már kihallgatott tanú a felebbezési bíróság által ujabban történt kihallgattatásakor tett pótvallomását is aláírni tartozik, s a jegyzőkönyvben az is kitüntetendő, hogy pótvallomását, már letett esküjére hivatkozással megerősítette.) I. 170. 248. A fellebbezési tárgyaláson a tanúk kihallgat látása szabályszerűnek nem tekintethetik, ha a tanúk által a felebbezési tárgyalási jegyzőkönyvben kivett vallomásuk aláírva nincs.* IV. 847. 392. *) Időközben a kir. Cúria teljes ülési határozatából) az ellenkezőt mondotta ki.