Fabiny Ferencz (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk I-IV. kötetéhez. (Budapest, 1900)

23 képezheti a felülvizsgálat tárgyát, hogy a mellőzés tüzetes indokolásánál megfelelt-e indokolási kötelességének. IV. 803. 427. Ténybeli megállapításoknak valósága és a bizonyítékoknak bizonyító erejére vonatkozó mérlegelés eredményének helyessége nem képezheti a felülvizsgálatnak tárgyát. 11.306. 142. A bizonyítékok bizonyító erején alapuló birói meggyőződésnek okai nem vizsgálhatók felül. 11. 388. 289. A bíróság a feleknek a perben tett előadások tartalmát, a tények valósága megállapításának szempontjából szintén szabadon mérlegeli, következőleg az a megállapítás, hogy a fél perbeli előadásának tartalma milyen értelemmel bir, a szabad mérlegelésen alapuló meggyőződésnek képezvén az eredményét, felül nem vizsgálható. III. 513. 118. A bíróság meggyőződése szerint szabadon mérlegelhette, hogy az a körülmény, hogy az okiratbizonyítás lehetősége mellett, a bizonyítás e módját a bizonyításra kötelezett fél igénybe nem vette, ennek perbeli előadása valóságára nézve mennyiben birhat jelentőséggel. III. 557. 223. A mennyiben a felebbezési bíróság valamely egyénnek munkaképtelensége és ennek mérve iránt ténybeli meggyőződését a perben szolgáltatott egyéb adatok alapján megalkothatta, ugyanarra nézve a bizonyító fél kérelme ellenére, az orvosszakértők meghallgatását mellőzheti. IV. 808. 317. Hogy a bíróság az okiratnak tartalmával bebizonyítottnak fogadta el a szerződő feleknek abban kifejezésre jutott szerződési akaratát, és az állított eltérő akaratra nézve felhozott ténykörülményeknek bizonyító erőt nem tulajdonított, eredményét képezi a szolgáltatott bizonyítékok szabad mérlegelésének (S. E. 64. §.) s ennek vizsgálata nem tartozik a felülvizsgálatnak körébe. II. 236. 22. A bíróság indokolása kötelessége s annak terjedelme az ítéleti tényállás megállapításánál általánosságban. I. 22. 22. 200. 301. III. 489. 60. 494. 72. 523. 141. 504. 237. 01 9. 359. 044, 406. A birói meggyőződéshez tartozik annak eldöntése, hogy a felek által a perben szolgáltatott bizonyítékoknak tulajdonítható-e és milyen mértékben bizonyító erő, e tekintetben csupán az indokolási kötelessége áll fenn. I. 108. 243. Az indokolás kötelességéből következik, hogy a felebbezési bíróság is köteles a felek részéről felhozott összes perbeli állításokat jogi jelentőségük és valóságuk szempontjából vizsgálat tárgyává