Fabiny Ferencz (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk I-IV. kötetéhez. (Budapest, 1900)

22 nek tekinti, hogy már eleve kizártnak tartja azt, hogy a bizonyító fél által ajánlott további bizonyítási adat az ellenkező meggyőződése előidézésére alkalmas lehessen, az okoknak előadása mellett a további bizonyítást a bíróság mellőzheti, és meggyőződését a már keresztülvitt bizonyítás eredményére alapíthatja. I. 94. 118. A S. E. 64. §-nak helyes értelmezése szerint a bizonyítékok szabad mérlegelésének feltétele az, hogy az Ítéletben nyilvánuló meggyőződés, az összes perbeli tényállítások és bizonyítékok figyelembe vételével alkottassék meg, s minden az ügy lényegére vonatkozó tényállításnak és az összes perbeli adatoknak a történeti hűséggel kapcsolatos előadásával és mérlegelésével történjék. I. 100. 131. A bíróság valamely állított tényt rendszerint mindaddig nem nyilváníthatja nem bizonyítottnak, mig az annak igazolására perrendszerűen megajánlott összes bizonyítékokat ki nem merítette, oly esetben azonban, a midőn a bíróság teljes határozottsággal megvan győződve, hogy valamely megajánlott bizonyíték, egyébként már megalkotott meggyőződésén semmi esetben sem változtatna, az ekként feleslegesnek tekintett bizonyítékot mellőzheti. II. 299. 130. A bíróság az ügydöntő ténykörülmények megállapítására irányuló meggyőződése megalkotásánál nemcsak jogosítva, de kötelezve is van a pernek összes adatait méltatni, s a kötelező bizonyítási szabályoktól eltekintve, szabadon használhatja fel a pernek bármely tárgyi adatát s meggyőződésének a per adataiból merített okai nem képezhetik a felülvizsgálatnak tárgyát. II. 384. 282. A S. E. G4. §-ának világos és így ellenkező joggyakorlatot kizáró rendelkezése szerint a bíróság a tények megállapításánál a törvényben kötelezőknek kijelölt kivételes bizonyítási szabályoktól eltekintve a bizonyítékoknak felhasználásában nincs korlátozva, hanem valamely tény valóságát, vagy valótlanságát a tárgyalás és a bizonyítás egész tartalmának szorgos méltatása alapján levén hivatva megítélni, meggyőződését az arra alkalmasoknak talált bizonyítékoknak és perbeli adatoknak szabad mérlegelésével alkotja meg, és csak arra van kötelezve, hogy azokat az okokat, melyek a tényeknek valósága vagy valótlansága iránt meggyőződését előidézték, Ítéletében tüzetesen adja elő. III. 566. 243. Még ügydöntő körülményre sem tartozik a bíróság, a per során ajánlott minden bizonyítékra a bizonyítás felvételét foganatosítani, s annak szükségességét a tárgyalás és bizonyítás egész tartalma alapján szabadon mérlegelheti, s ebbeli döntése csak annyiban