Fabiny Ferencz (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk I-IV. kötetéhez. (Budapest, 1900)
L9 Az az eljárási szabály, hogy tényállításokat, melyeket az ellenfél a szóbeli tárgyaláson vagy a megkereseti biró előtt beismert, bizonyítani nem szükséges, kötelezőleg csak magában abban a perben alkalmazandó, a mely perben az ellenfél a fenti módon a beismerést tette; ha tehát alperes magát fizetésre kötelezően felperessel bíróság előtti egyességet kötött és a felperes ugyanabból a jogviszonyból kifolyóan folytatólagos követelése iránt ugyanazt az alperest ismét beperli, e perben az illető jogviszony ténykörülményeire nézve nem szolgálhat kötelező bizonyítékul az, hogy az előbbi perben alperes magát fizetésre kötelezően^felperessel bíróság előtti egyességet kötött. IV. 851. 401. A S. E. beismerésre vonatkozóan kötelező bizonyítási szabályt csupán a szóbeli tárgyaláson a bíróság előtt, vagy a megkeresett biró előtt tett beismerésre nézve foglal magában, a mennyiben ilyen megfelelő alakban tett beismerésnél az ellenfelet a bizonyítás terhe alól felmenti. I. 131. 176. A bíróság ítéletének tényállásában csak azt a ténykörülményt fogadhatja el olyannak, a mely bizonyításra nem szorul, a melyet valamelyik fél a S. E. 58. §. szerint a szóbeli tárgyaláson vagy a megkeresett bíróság előtt beismert, vagy a S. E. 61. §. szerint a szóbeli tárgyaláson birói felhívásra nem tagadott és nem vitásnak csak oly tényt jelenthet ki, melynek ily minősége a pernek a bíróság által megállapított adataiból okszerűleg következik, avagy az említett S. E. 58., 61 és 62. §§. értelmében külön nem bizonyítandó. II. 352. 226. Első bíróság előtt tett és a jegyzőkönyvbe vett beismerés a felebbezési eljárásban is megtartja hatályát, annak visszavonása esetén a bíróság a körülmények szorgos méltatása alapján ítéli meg, -hogy a beismerés annak visszavonása által mennyiben veszti el erejét. I. 22. 22. Olyan tények, a melyek az első bíróság előtti eljárásban tagadva lettek, a felebbezési eljárásban ennek megfelelően kifejtett védekezési irányból kifolyólag a felebbezési bíróság által sem tekinthetők beismerteknek. II. 336. 197. A bíróságon kívüli beismerés, épen úgy mint más bizonyítási adat, a szabad mérlegelésnek tárgya. III. 496. 77. A más perben, ténybeli körülmények iránt tett beismerés bizonyító erejére nézve a S. E. töivény kötelező bizonyítási szabályt nem állít fel, s az szabadon mérlegelendő. I. 131. 176. II. 230. 26. ü2*