Fabiny Ferencz (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk I-IV. kötetéhez. (Budapest, 1900)

171 sére használt elnevezés, hanem az akaratkijelentés tartalma határozza meg. [. 185. 27I. Az írásban elvállalt egyoldalú személyes kötelezettség érvényes létrejöttének feltétele magának az okiratnak a kötelezet i által a jogosított részére való átadása. II. 258. 58. Az írásban kötötl szerződés tartalmával ellenkező szerződési akarat, a mennyiben a megtévesztés esete nincs bizonyítva, figyelembe nem jöhet. II. 427. 384. — III. 180. 36. A jogügyleteknek minősítésénél nem azoknak a felek részéről történt megjelölése, hanem tartalmuk lényege az irányadó. III. 474, 27. A vagylagosan létesült jogügylet, a mennyiben főtárgya minden esetben ugyanaz, csak a maga egészében bírálandó meg, illetve fogadható el jogok vagy kötelezettségek alapjául. III. 016. 354. A lényegileg egymástól különálló szerződési rendelkezések mindegyike a maga egészében kötelező szerződési feltétel. IV. 741. 186. A szerződés megkötésének indító oka csak akkor jöhetne döntő tekintetbe, ha az állítólag elérni kívánt czél, a szerződésről felvett okirat tartalma szerint, feltételül tűzetett volna ki. I. 05. 77. Az, hogy a szerződés megkötésénél a felek milyen feltevésből indultak ki, illetve, hogy mi képezte a szerződés létrejöttének indító okát, csak akkor bírhat befolyással a felek között létesült jogviszonyra, ha mindaz a szerződés megkötésénél a felek által mint a szerződésnek feltétele meg lett állapítva. I. 110. 152. A szerződésnek a felek által feltételül ki nem kötött indító oka és czélja, ha csak az ügyletnek természetéből az ellenkező szükségképen nem következik, az elvállalt kötelezettség teljesítésénél nem jöhet figyelembe. II. 348. 216. Az ügylet jogi természetének meghatározásánál nem az egyik szerződő félnek pusztán személyes helyzete vagy a másik szerződő fél előtt tudva nem lévő szándéka és indító oka az irányadó, hanem mindkét szerződő félnek megegyező akaratelhatározása, illetve erre vonatkozóan megfelelő ténykedése. IV. 657. 9. — 058. 11. Valamely szerződési kikötésnek lényeges volta már az által fel van tüntetve, hogy az a szerződésbe felvétetett. IV. 771. 238. A bíróságnak feladatát képezi annak meghatározása, hogy a szerződő felek részéről használt akaratkijelentés mily jogi tartalommal bir s mily jogviszonyt létesít, valamint, hogy a kereset tény-