Fabiny Ferencz (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk I-IV. kötetéhez. (Budapest, 1900)

155 bir, a melynél a részletes szerződésszegés a másik felel az egész szerződéstől való elállásra jogosítja. IV. 801 í. :!04. Ha a vételi szerződésben egy megnevezeti czég által előállított gyártmányra történik vonatkozás, maga az a gyártmány és abban á szerkezetben értendő, a mit és a miként azt a megnevezett czég különlegesen előállítani szokta. IV. 8<K{. 304. Olyan reménybeli vételi ügyletről, a melynél a vevőt éri az a veszély, a mely beállott annak következtében, mert a vétel tárgya erőhatalom miatt szállítható nem volt, csakis akkor lehel szó, ha az eladó saját remélhető termését mint egyedileg meghatározott árút (speciest) adta el. III. 571. 254. Ha a vételi ügylet kifejezetten az eladónak saját jövendő termésű gabonájára jött létre, a szerződés érvényes, de azzal a jogi jelentőséggel bir, hogy az eladó a vevőnek, a tényleg termettnél többet nem köteles átadni. III. 636. 391. Ha a felek között eredetileg meghatározott mennyiségű kukoricza szállítása iránt vételügylet jött létre, a vevő azonban a vétel tárgyát át nem adván, okiratilag arra kötelezte magát, hogy a kukoricza helyett későbbi határidőben ugyanoly mennyiségű búzát fog szállítani, ez az utóbbi ügylet tulajdonképen nem újabban létesített vételi ügyletet, hanem az eredetileg kötött vételi ügyletből kifolyólag a kötelezettség nem teljesítése okából úgy a szerződés tárgyának, mint a kötelezettség teljesítése idejének átváltoztatásával lényegileg hitelezést képez, ennek érvényesithetése tekintetében pedig döntő befolyással bir az is, hogy a hitelezőnél fenforgó vagyoni előny meghaladja-e és mennyiben azt a kamatlábot, a melynél többet a biró a törvény alapján nem Ítélhet meg'? III. 642. 399. Ha meghatározott fajú saját gabonatermés a mennyiség meghatározása nélkül adatik el, a vétel tárgyául az a fajú egész saját termésű gabonakészlet tekintendő. IV. 681. 62. Ha a vételi ügylet létesítésénél van vonatkozás téve az árkülönbözetre, de nem olyan értelemben, hogy pusztán a vevő tetszésétől függ az, hogy magát az árút vagy az árkülönbözetet követelhesse, hanem akként, hogy a vevő az eladótól ennek az árú átadásával késedelme esetére az árú helyett árkülönbözetet kívánhasson, ezért az ügylet tisztán árkülönbözet megtérítésére irányultnak nem minősíthető. IV. 681. 02. Tisztán tőzsdei árkülönbözeti ügyletből követelés birói úton nem érvényesíthető. II. 248. 38.