Fabiny Ferencz (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk I-IV. kötetéhez. (Budapest, 1900)

152 nem hitelesített alakban mutattatott be, befolyással nem lehet. III. 462. 5. A kereskedelmi könyvek bizonyítékot csakis a kereskedőnek a bevezetésnek tárgyát képező tartalom által tanúsított tényére nézve képezhetnek. III. 462. 5. Az ellenfél birtokában levő üzleti könyveknek vonatkozó tartalma a perben elő nem adatván, ennek hiányában a könyveknek tartalma azon az alapon, hogy azokat a birtokban levő fél birói felhívás ellenére ki nem adta, meg nem állapítható, de különben is a bíróság szabadon mérlegeli, hogy az illető okirat tartalmára nézve előadottak mennyiben érdemelnek hitelt. IV. 722. 139. A czégvezető, a mennyiben főnökével szolgálati viszonyban is áll, a szolgálati viszony tekintetében a kereskedősegédekkel azonos tekintet alá esik. II. 442. 407. Az, a ki valamely a czégjegyzékbe bejegyzett czég alatt folytatott üzletet üzletvezetői minőségben vezeti, a czégbirtokos kereskedelmi meghatalmazottjának tekintendő, a kinek jogköre kiterjed arra, hogy helyi ügylet útján az üzlet folytatásához szükséges árúkat megrendelje és az ekként megrendelt árúkat az üzlet helyiségében át is vegye; az ilyen ügyletnél tehát vevőként jogilag a czégbirtokos jelentkezik. IV. 846. 389. Az, a ki önálló vállalkozásképen, személyesen teljesítendő művészeti működésre meghatározott időre szerződik, nem tekintethetik iparvállalati segédnek vagy kereskedelmi meghatalmazottnak, az ő működéseért szerződésileg kikötött díj iránti polgári pert az iparhatósági eljárásnak nem kell megelőznie. IV. 705. 107. A kereskedelmi üzlet főnöke és ennek alkalmazottja közötti szolgálati viszonyra nézve lásd : Ipartörvény. Nem kereskedelmi ügyletekkel foglalkozó magánjogi társaságnál is, a mely tényleg használt közös czég alatt folytat vállalatot és lép harmadik személyekkel kötelmi jogviszonyba, a közös vállalatnak tartozásáért harmadik személy irányában egyetemleges felelősséggel tartozik az a társtag, a ki a többinek kilépése után a közös vállalatot még egy ideig egyedül folytatván, feladata lett volna a kilépőkkel a közös vállalatból felmerült tartozásokat rendezni. II. 245. 33. Az alkalmi egyesülési jogviszony, e minőségében harmadik személyekkel szemben is hatályos. IV. 794. 281. Alkalmi egyesülésnél a szükséges tőkét csupán az egyik tag szolgáltatván, a másik az egyesülés czéljához csak munkájával járul-