Fabiny Ferencz (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk I-IV. kötetéhez. (Budapest, 1900)

134 A végrehajtás megszüntetési perben az a beavatkozó, a ki nem akarja alperestől elvonni azt a jogot, hogy a végrehajtást folytassa, hanem azért avatkozott be, hogy alperes jogának az érvényesítését elősegítse, oly mellékbeavatkozó, a ki a felebbezési eljárásba is beavatkozhatik s e végből felebbezéssel élhet. IV. 877. 454. Az igényper. Igénykeresetre nézve az 1881 : 60. t. cz. 92. §-ában felállított bírói illetékesség ügybiróság jellegével bírván, attól eltérésnek a felek akaratával sem lehet helye, minélfogva a kir. törvényszéknek e tárgyban hozott határozata ellen a S. E. 184. §. és az 1881 : 59. t. cz. 59. §. 4. pontja értelmében jogorvoslatnak s az ítélettel kapcsolatosan felülvizsgálatnak is helye van. II. 269. 83. A bányarészvények tulajdonjoga iránt egyesek között felmerült vitás kérdések eldöntése a rendes polgári bíróságok hatáskörébe tartozik s az ezekre vonatkozó foglalásból kifolyólag érvényesített igénykeresetek a végrehajtást foganatosító bíróság mint kivételes bíróság hatáskörébe vannak utalva. IV. 919. 531. Biztosítási végrehajtásnak foganatosítása esetén, az igénykereset elbírálására a biztosítási végrehajtást foganatosító biróság illetékes. II. 269. 83. A csupán biztosítási végrehajtás útján lefoglalt ingókra vonatkozó igénykereset a kielégítési végrehajtás elrendelése előtt is elfogadható és érdemben megbírálható. IV. 774. 242. A miatt, hogy a biztosításilag lefoglalt ingókra beadott igénykereset az igénylő felperes kifejezett kérelme hiányában tárgyaltatott és intéztetett el, az ellenfél csak az elsőbirósági tárgyalásnál szólalhat fel. IV. 774. 242. Igényperekben a kereset tárgyának értékét nem a végrehajtási követelés, hanem a zár alól feloldatni kért ingóknak értéke képezi. I. 164. 237. II. 292. 122. Ellenkező : Igénypernek tárgyát, egyedül az igényelt vagyonnak a perbe vont foglaltató hitelezővel szemben a foglalás alól való felmentése képezvén, annak értéke meghatározásánál is csak az a vagyoni érdek lehet irányadó, a mely az alperesként perben álló hitelezőt, az igényelt tárgyakhoz foglalás útján szerzett zálogjogának fennállásához köti, következőleg, ha akár a végrehajtást szenvedő ellen fenn-