Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

I í előleg visszaadására és az árú nem szállítása miatt a megfelelő árkülönbözetre irányuló kereseti igénye a kártérítés természetével l>ir. Az a körülmény, hogy eladó olyan gabonát adott el, a mely a vételi ügylet létrejöttekor mint kész gabona még nem létezett, az ügyletet nem teszi szerencsejátékszerű és nem érvényesíthető szerződéssé. Több eladóval kötött vételi ügyletnél, az eladóknak az ügyletnél való részesedése meg nem határoztatván s az egyetemlegesség nem lévén kikötve, mindegyik eladó az ellenkezőnek bebizonyításáig, az eladók számának megfelelő arány szerint tartandó kötelezettségben állónak. A felebbezési bíróság tényállása szerint felperes azon az alapon követel az alperestől 579 frt 26 krt, meit ő az alperestől 75 métermázsa búzát a métermázsánként 5 frt 35 krban kialkudott vételárnak egyidejűleg történt kifizetése mellett megvett, de az alperes a kikötött időre a kérdéses búzából 52 métermázsa 66 kilót át nem adott, és a teljesítésre kikötött helyen és időben a kérdéses árúnak piaczi ára métermázsánként 11 frt volt. Nyilvánvaló tehát, hogy felperesnek keresete nem a szerződés teljesítésére vagyis a kérdéses buza átadására, hanem a nem teljesítés okából kártérítésre, nevezetesen kapott vételár visszaadására és a megfelelő árkülömbözet megfizetésére irányul, mert a szerződés szorosan lévén magyarázandó, annak teljesítéséül csak az tekinthető, a mi magában a szerződésben szolgáltatás gyanánt kiköttetett, a jelen esetben tehát az alperes részéről a búzának átadása természetben, ekként teljesítés helyett pusztán a piaczár követelése pedig kártérítés természetével bír, a mennyiben felperes, ki saját állítása szerint a vételárt előre kifizette, az egész piaczi árt igényelvén, ezzel tulajdonképen az alperes részéről a felperes kárával jogczim nélkül megtartott vételár visszaadását és az árkülönbözet megtérítését követeli. A felebbezési bíróság tehát nem sértett meg jogszabályt azzal, hogy felperesnek keresetét kártérítésre irányzottnak vette. Ellenben jogszabályt sértett meg a felebbezési bíróság akkor, a mikor alperest a kereseti egész tőkében, annak a kereset megindításától késedelmi kamatában és a költségben el nem marasztalta.