Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

ződési kötelezettségének megfelelt, illetve az árú átvételében késedelmes nem volt, ellenben felperes a 870 zsák árú átadásától szerződésellenesen állott el, 'illetve ennek az árúnak átadásában késedelmes volt, és így alperes azt az árút felperes terhére fedezeti vétellel jogosan szerezhette meg és az ezzel, úgyszintén a felperes késedelmének megállapításával járó szükséges költséget, továbbá a megfelelő árkülönbözetet mint nyilván kár természetével bírókat, felperestől kár czímén jogosan követelheti; e részben tehát felperesnek felülvizsgálati kérelme nem bir megállható alappal. Minthogy azonban úgy az eredeti szerződésre, mint az átadási illetve átvételi határidő meghosszabbítására vonatkozó E. a. okirat kétségtelen tartalma szerint a felek megállapodásához képest a teljesítés helye Zenta volt, következésképen tekintettel a keresk. törv. 356. §. rendelkezésére és arra, hogy a keresk. törv. 271. §. szerint a kereskedő a vele üzleti összeköttetésben levővel szemben a rendes kereskedő gondosságával tartozik eljárni, — alperes[ a 870 zsák durva korpát fedezeti vétel útján Zentán kívül is beszerezhette ugyan, azonban kárának megállapításánál felperes terhére az esetleges fuvarszámla vételével csak az a költség vehető számításba, a mi felmerült volna akkor, ha alperes a kérdéses árút Zentán, és a mennyiben itt lehetséges nem volt, az ehhez legközelebbi piaczon szerzi meg fedezeti vétel útján, következésképen annak kiderítése nélkül, hogy a kérdéses árú az illető időben Zentán, és a mennyiben itt nem volt lehetséges, az ehhez legközelebbi piaczon az esetleges fuvarnak Zentáig számba vételével minő költséggel volt volna megszerezhető, meg sem lehet állapítani Tazt, hogy alperesnek a kérdéses áiú át nem adása okából egyáltalában volt-e kára? A helyes jogczimen alapuló kár mennyiségének megállapítása ugyan ténykérdés, ellenben az, hogy az egyik szerződő felet a másik szerződő fél ellen ennek szerződés szegése okából megilleti-e és minő czimen a kárkövetelés: a jogkérdés keretébe tartozik. A felebbezési bíróság azonban a tényállás megállapításába nem bocsátkozott az iránt, hogy a 870 zsák durva korpa az illető időben Zentán és a mennyiben itt igazoltan nem volt lehetséges az ehhez igazoltan legközelebbi piaczon az esetleges fuvarnak Zentáig számbavételével minő költséggel volt volna megszerezhető, s így a tényállás e hiányossága miatt az ügy a felülvizsgálati eljárásban érdemi eldöntésre nem alkalmas, ezeknél fogva a S. E. 204. §. értelmében a felebbezési bíróság