Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

LXV~ szabályozták, nem szolgálhat akadályul arra, hogy ha a gyermekeik tartására nézve az egyezség megkötésekor fennállott viszonyokban, a gyámhatóságnak intézkedése következtében változás állott be, a gyermektartási költségek viselésének kérdése közöttük a törvény alapján, a változott viszonyokra való tekintettel eldöntessék. 735. 173. 5. Meghatalmazási és megbízási jogviszony. Az, a ki a kölcsönügyletnél a hitelező megbízottjaként járt el, a megbizó részére kötött ügyletből jogot a saját személyében a maga részére, vagy mint megbízott csak engedmény, illetve külön megbízás alapján érvényesíthet. 703. 103. Valamely ügylet létesítésére történt megbízás egyéb megállapodás hiányában az ügylet létrejöttével hatályát veszti. 748. 201. Az a vélelem, hogy az, a ki valamely személy javára kiállított kölcsönkötelezvényt jogszerűleg birtokol és azt a jogosítottnak átadja, az okirat kiállítói által a pénz felvételével is megbizottnak tartandó, csak akkor áll fenn, ha az ekként vélelmezett megbízott, a megbízást a kezén levő kötelezvény kifejezett tartalmának megfelelőleg teljesíti. 814. 328. Azok, a kik harmadik személylyel mint a község hegybirtokosai kötötték meg a szerződést és vállaltak kötelezettséget, a mennyiben ő rajtuk kívül még más hegybirtokosok is vannak, egyrészről saját nevükben és személyükben, másfelől pedig a többi hegybirtokosok nevében és ennyiben megbízás nélkül jártak el, s eljárásuknak minden következményeiért felelősek. 849. 394. Többeknek, megbízás nélküli ügyviseléséből származott közös cselekményeiknek következményeiért az egyetemleges kötelezettség áll fenn. 849. 394. 6. Kezességi és egyetemlegességi jogviszony. Több eladóval kötött vételi ügyletnél, az eladóknak az ügyletnél való részesedése meg nem határoztatván s az egyetemlegesség nem lévén kikötve, mindegyik eladó az ellenkezőnek bebizonyításáig, az eladók számának megfelelő arány szerint tartandó kötelezettségben állónak. 659. 14. A főadósért elvállalt kezességnél, a kezes által elvállalt fizetési kötelezettséggel egyszersmind össze van kötve a kezest megillető az a jog is, hogy a fizetés fényéből származott igényét a főadós ellenében visszkereset útján érvényesítheti. 660. 17. A készfizető kezesség elvállalásánál a kezes helyzete annyival súlyosabb az egyszerű kezesénél, a mennyiben elveszti mindazokat a kifogásokat, a melyek az egyetemleges kötelemmel ellenkeznek, máskülönben a jogok és kötelezettségek ugyanazok, melyek az egyszerű kezeséi, s így a készfizetői kezest Fabiny. Curiai határozatok. IV. e