Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

XLVII A tulajdoni kereseti jog ellenében a birtokos csak úgy védheti meg magát, ha megnevezi azt, a kinek nevében birtokban van, s bebizonyítja, hogy a tőle követelt dolgot ő másnak nevében birja. 867. 434. Az árverési vevő, az általa árverésen megvett ingatlan résznek megfelelő birtokot, tekintet nélkül arra, hogy az alperes mint volt tulajdonos jogán, az alperes férje is bent van-e a birtokban, magától a saját nevében birtokló alperestől követelheti vissza. 807. 434. Az engedményes telekkönyvileg biztosított követelés engedményezésénél is az engedményezés megtörténtét tudató értesítés után, az engedményezett hozzájárulásával joghatálylyal megbízhatja az engedményezőt azzal, hogy a követelést, mely reá engedményeztetett, a saját neve alatt behajthassa. 877. 454. A jelzálogadós abban a perben, a melyet ellene indított a hitelező a zálogjog alapján a követelés érvényesítése iránt, a zálogjog érvényességét kifogás útján az anyagi jog alapján megtámadni jogosítva van még az esetben is, ha a zálogjogi bejegyzést elrendelő végzést, a telekkönyvi jog szempontjából annak idején meg nem támadta is. 1)04. 502. <2. Szerződése],-. Olyan esetben, a mikor a felek a szerződést okiratba foglalták, az okirat tartalma szolgál ugyan első sorban alapul a közöttük létesített jogviszony meghatározására, azonban az okirat homályos tartalma mellett a felek valódi akaratának megállapítására egyéb adat és így más okirat is felhasználható. Gr>*~>. 5. Az ügylet jogi természetének meghatározásánál nem az egyik szerződő félnek pusztán személyes helyzete vagy a másik szerződő fél előtt tudva nem lévő szándéka és indító oka az irányadó, hanem mindkét szerződő félnek megegyező akaratelhatározása, illetve erre vonatkozóan megfelelő ténykedése. 657. 9. 0Ő8. 11. Alperes olyan gabonát adott el, a mi az okirat keltekor mint kész gabona még nem létezhetett; ez a körülmény azonban az ügyletet nem teszi szerencsejátékszerű és nem érvényesíthető szerződéssé; mert nemcsak kereskedők, hanem a mindennapi szükségletnél úgy a kész, mint a későbbi termésű gabona egyáltalában a közforgalom tárgya s így az utóbbi gabonára vonatkozó vételi ügylet a közszükséglet követelményének jellegével bir, de nem is létezik tételes törvény, avagy állandóan követett birói gyakorlat, a mely szerint az ilyen ügylet, a mennyiben nem kizárólag a saját termésre, mint egyedi árúra vonatkozik, a közönséges vételi szerződéstől eltérő megbirálás alá esnék, ilyen ügyletre tehát az uzsoratörvénynek csupán a kölcsönök, illetve hitelezések iránt intézkedő rendelkezése nem alkalmazható. (Jő7. 10. (íől). 14. Az olyan ügylet, a melylyel az egyik fél meghatározott ár egyidejű felvétele mellett feltétlenül és egyedül arra kötelezi magát, hogy meghatározott minőségű és mennyiségű jövendő gabonát a másik félnek meghatározott helyen