Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

XXII megsértésével történt megállapítása esetén támadható meg felülvizsgálattal. 080. 61. A felebbezési bíróság jogszabálysértést követett el, ha valamely ténykörülményt több oly tanúnak vallomása alapján fogad el bizonyítottnak, a kikre nézve Ítéleti tényállásában maga jelzi azt, hogy vallomásaik ellentétesek, a nélkül, hogy az ellentéteket egymással szembe állítva, a vallomásokat részletesen és kimerítően méltatta volna. 692. 81. Az a panasz, hogy a felebbezési tárgyaláson szóval, az Írásban kiadott ítélet szövegétől eltérő tartalmú itélet hirdettetett ki, figyelembe nem jöhet, ha az a felebbezési jegyzőkönyv tartalmával nem támogattatik, sőt megczáfoltatik. 704. 105. A bíróság ítéletében csupán a felek valamelyike által a perben felhozott ténybeli állítás megállapítására terjeszkedhetik ki, szabálytalan tehát az ítéletben oly ténynek a megállapítása, a mely a kereseti jog ellenében fel nem hozatott. 707. 112. Lényeges eljárási jogszabály sértésének esetét képezi az, ha a bíróság a kihallgatott tanúkat vallomásukra saját határozata alapján meg nem esküdteti, a nélkül, hogy indokolta volna, hogy a törvényes mellőzési esetek fenforognak-e? 714. 125. Nem követett el a felebbezési bíróság jogszabálysértést, ha a törvénytelen gyermeket megillető tartásdíj mennyiségét szakértők meghallgatása nélkül állapította meg. 719. 135. A bíróság nem köteles a közömbös ténykörülményekre ajánlott bizonyítás felvételét elrendelni, hanem csak arra van kötelezve, hogy az okokat, a melyek meggyőződését előidézték s a melyekből a fél által ajánlott bizonyítás felvételét mellőzte, Ítéletében előadja. 757. 215. Ha a megidézett fél a kitűzve volt tárgyaláson tőle nem függő, illetve el nem hárítható okból meg nem jelent, és ez a mulasztás reá nézve perjogi hátránynyal járt, az ekként keletkezett sérelem felülvizsgálat tárgyává nem tehető, hanem csupán igazolási kérelemmel orvosolható. 764. 224. A felebbezési bíróság eljárási jogszabálysértést követ el, a midőn a félnek utólagosan ajánlott bizonyítékait az ellenfél indítványára olyan esetben hagyta figyelmen kívül, a mikor csakis egy tárgyalást tartott. 701). 292. Jogszabálysértést követett el a felebbezési bíróság az által, hogy a kereseti jogot nem a tárgyaláskor megváltoztatott, az alperes részéről nem ellenzett jogalapon, hanem azon az eredeti alapon bírálta meg, a melyet a felperes a tárgyaláson már fenn nem tartott. 81 7. 333. A felebbezési bíróság jogszabálysértést követett el akkor, a midőn a fél részéről a felebbezési tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint felhozott egyik lényeges kifogást teljesen figyelmen kívül hagyott. 822. 341. Eljárási jogszabálysértést követett el a felebbezési biróság, ha a felek között fenforgó pervitának lényegére vonatkozóan a döntő ténykörülményre