Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

72 haszonbérbe adott vadászati jogért szerződésileg kikötött haszonbéri összeg a biróságnál követelhető legyen, törvény szerint semmiféle előzetes hatósági eljárás eredményére nincs szükség, s így alperesnek a panaszában megjelölt eljárások nem tartoznak azok közé, melyek a per keletkezését akadályozzák, s melyeknek a per létrejöttét okvetlen meg kell előzniök. Alperes panaszai tulajdonkép arra irányulnak, hogy a kereset idő előtt indíttatott, s utóbb a per a képviselő testület jogerejü határozata nélkül folytattatik. De alperes panaszának ily értelemben sincs alapja. Mert a kereset alapjául szolgáló A. a. mellékelt szerződésben oly kikötés, hogy a haszonbéri összeg majd csak akkor fizetendő, ha a község birtokosai közt a részesülési arány közigazgatási uton megállapíttatik, — nem foglalkozik, — s mert a képviselő testületnek a keresetleveléhez a G. a mellékelt meg nem támadott határozata alapján a községi biró a pert mindaddig folytathatja, míg a képviselőtestület a per folytatásának abban hagyása iránt nem határoz. Alaptalan alperesnek az a panasza is, hogy a felebbezési bíróság a keresetbe vett összeget felperesnek anyagi jogszabály megsértésével ítélte meg. A felebbezési bíróság ítéletében megjelölt A. a. mellékelt haszonbéri szerződés szerint annak megkötésekor a község bírája járt el mint a birtokosság megbízottja, s a szerződésben kiköttetett, hogy a haszonbér a birtokosság megbízottja kezéhez fizetendő. Nem sértett meg tehát a felebbezési biróság jogszabályt azzal sem, bogy a haszonbéri összeget a L. I. község képviseletében eljáró községi biró részére Ítélte meg, mert a szerződésben a községi biró van a birtokosság megbízottjaként kijelölve, sem azzal, hogy a birtokosok egy részének a 3 7. a. mellékelt meghatalmazásban kijelentett elengedésük ellenére az egész 602 frt kereseti összeget megítélte, — mert mindaddig, míg a birtokosok között az arány megállapítva nincs, az 1883 : XX.t.-cz. 3. §-aértelmében a haszonbéri öszszegről az egyes birtokosok olyképen, hogy az ne a községet illesse, nem rendelkezhetnek, az a kérdés pedig, hogy felperes mily jogokat nyert ama birtokosok irányában, akik a haszonbértől őket megillető aránylagos részt elengedték, ebben a perben, melyben nem az alperes és birtokostársai közt levő viszonyról van szó, el nem dönthető, sem végre azzal, hogy mellőztetett alperesnek az a kifogása, hogy a