Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

kötelezőleg csak magában abban a perben alkalmazandó, a mely perben az ellenfél a fenti módon a beismerést tette ; ha tehát alperes magát fizetésre kötelezően felperessel bíróság előtti egyezséget kötött és a felperes ugyanabból a jogviszonyból kifolyóan folytatólagos követelése iránt ugyanazt az alperest ismét beperli, e perben az illető jogviszony ténykörülményeire nézve nem szolgálhat kötelező bizonyítékul az, hogy az alperes magát fizetésre kötelezően felperessel bíróság előtti egyezséget kötött. 851. 401. 04. §. A bizonyítékok szabad mérleg élése. A tanúk vallomására alapított ténybeli megállapítás törvényszerűen inkolva csak akkor van, ha a tanúk vallomásáhól részletesen megjelöltetnek azok a kijelentések, a melyek a megállapított tényekre vonatkoznak. 679. 59. Az ítéleti tényállásban annak előadása egymagában, hogy a fél mit állított és a tanúk mit bizonyítottak, még nem vehető ténymegállapításnak, mert a bíróság a per összes anyagának méltatása mellett kellő indokolással azt tartozik kijelenteni, hogy a fenforgó bizonyítékok alapján mit tekint bizonyítottnak és pedig akként, hogy a felek között fenforgó jogviszony kételyt kizáró módon felderítve és megállapítva legyen. 691. 79. A felek részéről a döntő körülményre felajánlott valamennyi bizonyítékot a bíróság nem tartozik feltétlenül felvenni és kimeríteni, mert szabadon mérlegelheti, hogy az egyik fél által felajánlott bizonyítékok birnak-e befolyással az. ügy eldöntésére és csak indokolni tartozik, hogy a másik fél által ajánlott bizonyítékokat mi okból mellőzte ? 703. 103. A bíróság az előleges szemle bizonyító erejét is szabadon mérlegeli. 707. 111. A törvényszerű indokolás kötelezettségének elmulasztása, a tanúk vallomásának mérlegelésénél és a tények megállapításánál. 714. 125. A feleknek a felebbezési tárgyaláson előterjesztett kérelmeiknek indokai szintén a tárgyalás anyagához tartoznak, azoknak részletes megjelölése az Ítélet indokaiban csak akkor mellőzhető, ha egyúttal meg van állapítva és kifejtve van, hogy a feleknek előadása, az Írásban beadott felebbezésnek, és ha előkészítő irat is adatott be, annak tartalmával megegyez. 714. 126. A félnek eskü alatti vallomása a polgári perjog szempontjából a félnek nem jogalkotó cselekménye, hanem csak bizonyítási eszköz, a minek bizonyító erejét a bíróság szabadon mérlegelheti, habár tehát mind a két fél ellentétes vallomásukra esküt tett, a per eldöntése, a hamis tanúzás bűncselekményének büntető úton leendő előzetes kiderítésétől nem tehető függővé. 796. 287. A mennyiben a felebbezési biróság valamely egyénnek munkaképtelensége és ennek mérve iránt ténybeli meggyőződését a perben szolgáltatott egyéb adatok alapján megalkothatta, ugyanarra nézve a bizonyító fél kérelme ellenére, az orvosszakértők meghallgatását mellőzheti. 898. 317.