Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

34 zett. Az 1881. évi LX. t.-cz. 97. §. értelmében, a mely szakasz rendelkezése a S. E. 229. §. szerint a felülvizsgálati kérelemre is megfelelőleg alkalmazandó, az elsőbirósági Ítélet helybenhagyó másodbirósági Ítélet ellen további jogorvoslat nem használható. Ezek alapján I. r. alperes felülvizsgálati kérelmének fennebb megjelölt azt a részét, a mely két Ítéletnek egybehangzó rendelkezését támadja meg, mint a törvény által kizárt jogorvoslatot vissza kellett utasítani. (Kir. Guria [. (!. L99/98. 1898 szeptember 15.) 666. A mennyiben a férj a tőle eltávozott nejét a felebbezési bíróság előtt tett kijelentése szerint nem hajlandó visszafogadni s ez a kijelentése okadatoltnak nem tekinthetik, neje részére attól az időtől kezdve, a mikor ezt a kijelentését tette, tartásdíjban marasztalandó még az esetben is, ha meg van állapítva, hogy eredetileg a nő hagyta el alapos ok nélkül férje házát. Az O. P. T. rendelkezése értelmében a férj által neje részére fizetendő tartásdíj mennyiségére nézve nem a nőnek, hanem a férjnek vagyoni állapota az irányadó. (O. P. T. 91. §.) (Erd. e.) A felebbezési bíróság anyagi jogszabályt nem sértett meg az által, hogy alperest az alapon, hogy a bíróság ama kérdésére, hogy hajlandó felperessel a házas együttélést visszaállítani? a feleletet megtagadta, tartásdíj fizetésére kötelezte, mert habár a felebbezési bíróság tényként megállapíttotta is azt, hogy felperes az alperes férjét alapos indok nélkül hagyta el, mégis, minthogy egyfelől a felebbviteli bíróság az 1893. évi XVIII. t.-ez. 38. §. szerint annak a következményeit, ha a személyes megjelenésre idézett fél a hozzá intézett kérdésre nem felel, belátása szerint itéli meg, s minthogy másrészről a felebbezési bíróság tényállása szerint alperes oly okokat, melyeket nejének a közös háztartásba való vissza nem fogadását indokolttá tennék, fel sem hozott, ezeknél fogva a felebbezési biróság helyesen vonta le azt a következtetést, hogy a házasélet folytatását az alperes tette lehet-