Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

26 A kérdéses díjszabályzat ugyanis akként van alkotva, hogy első sorban az összes áruk osztályoztattak, s egyúttal díjtételbe soroztattak, a dijtétel meghatározásánál tehát és pedig úgy magára a dijra, mint az áruknak díjszabás szempontjából minősítésére nézve a díjtételt is magában foglaló az az árúosztályozás az irányadói, ha csak a kivételes díjszabás valamelyikében ez iránt kifejezetten eltérő intézkedés nem foglaltatik; mert ama díjszabályzat L b) részében 135. lapon ki van mondva, hogy az, hogy mely áruczikkek tartoznak valamely díjszabásba, az árúosztályozásból vehető kL Már pedig a keramitból készült burkolatkőre nézve a kivételes díjszabás valamelyikében egyáltalában kifejezett intézkedés nem foglaltatik, ellenben a díjszabályzat I. F. része alatti árúosztályozásban 258. lapon 65. tétel alatt «kövek» gyűjtő jelző alatt csoportosítva a természetes kőből előállított «burkolatkő», külön és 290. lapon 15. tétel alatt «tégla» gyűjtő jelző alatt csoportosítva az agyagból készült szintén külön fordul elő, — a mi félreismerhetlenül mutatja azt, hogy a díjszabás szempontjából a keramitból készült burkolatkő a közönséges téglával ugyanegy tekintet és díjtétel alá esik. Minthogy a közönséges tégla az I. kivételes díjszabás j) pontja alá tartozik; minthogy az az esetleges körülmény, hogy alperes korábban keramitból készült burkolatkövet a II. kivételes díjszabás szerint, szállított, alperesre nézve hasonló újabb szállítás iránt kötelezettséget nem hárít és a díjszabályzattal egyébként ellenkező rendelkezés alkalmazására okul nem szolgálhat: ezeknél fogva a felebbezési bíróság nem sértett meg eljárási vagy anyagi jogszabályt azzal, hogy a keramit burkolatkövet az L kivételes díjszabás j) pontja alá tartozónak minősítette, és ez alapon felperest keresetével elutasította. (Kir. Guria I. G. 177/98. 1898 szeptember 9.) 663. Az előbbi kötelmi viszony alapján történt ítéleti marasztalás hatályát nietj nem szünteti s íg,y újítás a telek között létre nem jött, ha az újabban kötött ügyletnél a fennállott követelés jogalapja és főtárgya nem érintetvén, pusztán az ugyanegy jogalapból származott