Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

104 nak egyekül abból az okból, hogy a három keresetnek tárgya az 500 forintot meghaladja, az tehát sommás útra nem tartozik, helyt adott. A felebbezési bíróság megváltoztatván ezt a határozatot, kimondotta, hogy miután három önálló összegről van szó, s mindegyik 500 frton alóli, a sommás birói hatáskör fennáll. A kir. Curia, miután az alsóbiróságok nem terjeszkedtek ki annak megállapítására, hogy miként áll az ügy az iparhatóság előtt, ennek megállapítása végett a felebbezési bíróság határozatát feloldotta a következő okokból: Felperes kereseti előadása szerint az alperes czégnél üzletvezető, és 2400 frt évi fizetésen felül az üzleti nyereség 3P/o-át kapja, e szerint nem szenvedhet kétséget, hogy az üzleti nyereségben való részeltetése is fizetés gyanánt jelentkezik, s hogy a közte és alperes czég között fennálló szolgálati viszonyból kifolyólag, a fennálló kölcsönös kötelezettség teljesítésére vonatkozó kérdések az 1884 : XVII. t.-czikk 176. §. értelmében a hivatkozott t.-czikk 141. §. rendelkezéséhez képest alakított ipari hatóság által döntendők el, mely rendelkezés az idézett t.-cz. 92. §-nál fogva felperesre is alkalmazandó. Első sorban tehát nem az a kérdés volt megoldandó, hogy kereseti követelés érvényesítése összegénél fogva sommás útra tartozik-e, vagy nem? hanem az, hogy fennebb felhívott törvényszakaszok értelmében a S. E. T. 27'. §. 1 pontja alá eső es az eljárás bármely szakaszában hivatalból is figyelembe veendő pergátló akadály forog-e fenn? Ez elől azonban a felebbezési bíróság, jóllehet az már az első bíróságnál felvettetett, kitért, csupán a tekintetben határozott, hogy a felperes egyesített három keresete a kereseti tárgy értékénél fogva tartozik-e sommás útra, vagy nem? miért is a felebbezési bíróság határozatát feloldani, s minthogy e kérdésben eddig az e. f. bíróság sem hozott határozatot, ugyanezt a rendelkező ívsz szerinti további eljárásra kellett utasítani. (Kir. Curia I. H. 32/97. 1897 október 14.) 507. Olyan esetben, a mikor a lakásfelmondas magánúton történt és a/ azt teljesítő léi a felmondás érvényességének kimondása iránt indít keresetet, a folyamatba tett perben, a lakbérfelmondás és lakáskiürítés iránti ügyekben követendő eljárás szabályozása tárgyában kiadott ministeri rendeletnek ő. és 12—15. §§. rendelkezései megfelelően, de feltétlenül alkalmazandók. Követ-