Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

103 ben térítsen meg a tartási díj fejében oly nagyobb összeget, a melyei kisebb összegekben vagyoni állapotának veszélyeztetése nélkül fizéthetetl volna, a fennebbi jogszabályt állandóan akkép korlátozva alkalmazza, hogy a kereset beadását megelőző hosszabb időre a tartási díj a nő részére csak akkor ítélhető meg, ha a nő igényének érvényesítésében tőle nem függő körülmények által gátolva volt, vagy késedelmeskedése épen férjének ténykedésére, vagy ennek személyi viszonyaiban fekvő okra vezethető vissza. Minthogy pedig a fenforgó esetben a felebbezési bíróság ítéletének tényállásában azt állapította meg, hogy felperest az alperes már 1895. évi márczius 2-án hagyta el és felperes keresetét ellene csak 1896. évi november 10-én tette folyamatba, ellenben meg nem állapított oly ténykörülményeket, melyek felperes tartasi igényének érvényesítésében való ezt a hosszú késedelmeskedését elfogadhatóan indokolnák: nem sértett meg a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt, midőn felperest a kereset beadását megelőző időre vonatkozó tartási díj igényével elutasította. (Kir. Curia [. (i. 284/97. L897 október 14.) 506. Az üzletvezetőnek, főnöke ellen, a szolgálali viszonyból kifolyólag fennálló kötelezettség teljesítésére irányuló igényének meg bírálása az iparhatóság elé tartozván, a bíróság is első sorban az eljárás bármely szakában hivatalból figyelembe veendő, e pergátló akadály fenn vagy fenn nem forgása kérdéséhen köteles határozni. (S. E. 27. §. 1. p., I. T. 176., 141. §§.) Ügyállás: Felperes az alperes czégnek üzletvezetójeként évi 2400 fit lizetésén felül, a tiszta nyeremény 3°/o-ának megfelelő összeggel, mely részére évenként 000 frtban biztosíttatott, volt alkalmazva. A felperes három évről három külön keresetben követeli az alperestől egyenként 500 frtot meg nem haladó összegben az őt megillető üzleti nyereményszázalékot. A tárgyaláson alperes czég pergátló kifogással élt, egyfelől azért, mert a három kereset együttes összege meghaladja a sommás biröi hatáskör alá eső per tárgyát, másfelől azért, mert a felperes keresetét az iparhatóság által hozott határozat kézbesítése után 8 napon túl s így az ipartörvény értelmében elkésetten indította. Felperes szerint az ügy az iparhalóság előtt még folyamatban van, ez ;*zonban a kereset megbirálására közömbös. Az elsöbiróság a pergátló kifogás-