Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

73 megállapított ténynek jogi minősítése vagyis ezeknek bizonyos jogszabály alá vonása által foglalhat helyet. (S. E. 1SŐ. §. a) p. és 197. §.) Jogszabálysértést követett el a felebbezési biróság, ba a télnek eskü alatt vallomásának bizonyítékul történt elfogadásánál, ezt esak általánosságban jelenti ki, s elmulasztja megjelölni azt, hogy a vallomásnál melyik kifejezését vette alapul meggyőződésének alkotására, valamint ba a tanúvallomások méltatásánál nem terjeszkedik ki azokra a körülményekre is, a melyek között a tanúvallomása által tanúsított nyilatkozatok megtétettek. <S. E. <>4. fc.) Külön kiemelve, felperes első sorban azért tartja sérelmesnek a felebbezési bíróság ítéletét, mert a bíróság az 1874:34. t.-cz. 49. §.-a rendelkezésének figyelmen kívül hagyásával, H. M. tanúnak vallomását, felperes terhére bizonyítékul elfogadta, holott felperesnek, özvegyi jogáról állított lemondása joglemondó utasítás jellegével birván, és ezt az utasítást elfogadó egyén, vagyis ez a tanú felperesnek, az előző örökösödési perben ügyvéde lévén, felperest kötelezőleg, felperesnek nyert özvegyi joga felöl, felperes írásbeli engedélye, utasítása nélkül hatályosan nem rendelkezhetett, illetve felperes állítólagos nyilatkozata alperesek javára hatálylyal nem bírhat. Ez a panasz alaptalan, mert ebben a perben nem az a döntő kérdés, vájjon felperes, volt ügyvédjét. H. M. az özvegyi jogról való lemondásra megbizta-e vagy nem - hanem a felebbezési bíróság helyes felfogása szerint az, vájjon felperes abból az alkalomból, hogy leánya, a felperes özvegyi jogával terhelt ingatlanokat alpereseknek eladta, alperesekkel szemben és saját személyében lemondott-e vagy nem özvegyi jogáról, ebben a döntő kérdésben azonban, az idézett törvényszakasz egyáltalán nem alkalmazható, a mennyiben felperesnek harmadik személyek irányában, cselekvése az ügyvédi rendtartással nem hozható kapcsolatba. Továbbá sérelmet lát felperes abban is, hogy a felebbezési bíróság bizonyítottnak tekintette azt. hogy felperes özvegyi haszonélvezeti jogáról lemondott: - - felperes állítása szerint ily értelmű nyilatkozatot nem tett és nem is képzelhető az, hogy perrel megnyert jogáról ellenérték nélkül lemondott, és hogy a lemondásról