Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

7-2 Ellenben alaposnak találtatott alperes felülvizsgálati kérelme annyiban, a mennyiben azzal a felebbezési bíróság Ítélete az alperes által fizetendő tartási díjnak összege tekintetében, anyagi jogszabály megsértése alapján támadtatott megj Mert alperes perujítási keresetében annak bizonyítása végett is, hogy az alapperben felperes részére megítélt tartási díj havi összege alperes vagyoni viszonyaihoz képest túl magas, új bizonyítékokat, illetve új ténykörülményeket is hozott fel, a felebbezési bíróság azonban a perujítási kei-eset eme részének megbirálásába bele sem bocsátkozott, sőt e tekintetben a tényállást meg sem állapította, elmulasztván különösen megállapítani, hogy alperesre első neje a felperes leánya után szállott hagyatéki vagyon miből állott, az mily terhekkel járt, s annak tiszta értéke mennyit képviselt, alperes vagyoni viszonyai minőek, s úgy az ő, valamint hozzátartozói életszükségleteinek fedezésére mely összeg szükséges. Minthogy pedig eme megállapítások hiányában a tartási díj tekintetében az a kérdés, hogy a felebbezési bíróság a tartási összeg megállapításánál nem mellőzte-e az e tekintetben alkalmazandó anyagi jogszabályokat, meg nem bírálható, a felebbezési bíróság ítéletét a S. E. T. ^04. §. alapján feloldani és a felebbezési biróságoí új tárgyalás tartására, a tényállásnak szabályszerű megállapítására) és a per összes költségeire is — beleértve a (elmerült és fenébb megállapított felülvizsgálati eljárás költségének melyik fel által való viselését is — kiterjedő újabb határozat hozatalára utasítani kellett. (Kir. Guria I. G. 222/97. 1897 október 5.) 494. Az ügyvédi rendtartás ama rendelkezésének alkalmaztatásáról, a mely szerint az ügyvédnek bizonyos esetekben a megbízótól alakszerű meghatalmazással kell bírni, nem lehet szó akkor, a mikor a megbízónak harmadik személyek irányában történt cselekvése képezi kérdés tágyát. (187'i: 34. t.-ez. 'ii>. §.) Annak megbirálása, vájjon a léi nyilatkozatának vagy cselekményének, az ő jogosultságára megszüntető joqi jelentőség tulajdonítható-e vagy nem ? nem csupán a nyilatkozatnak vagy cselekménynek mint ilyennek tényként megállapítása útján, hanem egyszersmind a