Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

71 mészetben való tartás helyett annak pénzbeli egyenértékét szolgáltassa ki, mivel nejének végakarata csak felperesnek alperes házánál közös háztartásban való ellátására irányult, s nem lett bizonyítva, hogy felperesnek a közös lakásból való eltávozására maga az alperes szolgáltatott okot, nejének felperessel szemben viselkedése pedig a á közte és felperes közt fennálló jogviszonyra befolyással nincs, és mert természetben való tartás helyett pénzbeli egyenértékének kiszolgáltatása kártérítés jellegével bir, kártérítési kötelezettségének megállapítására nézve pedig az osztr. ptk. 1295., 1296., L298., 1304. és 1324. §-ban foglalt feltételek fenn nem forognak. Azonban ez alapon sem volt hely adható alperes felülvizsgálati kérelmének. Ugyanis az alapperben már jogszabályként ki lett mondva, hogy a természetben való tartás kötelezettségének fenforgásánál abban az esetben, ha a tartásra kötelezettel az együtt lakás a felek közt, illetve az egyik fél és a másik félnek közös háztartásban élő hozzátartozói közt támadt viszálykodások miatt lehetetlenné vált, a tartás egyenértékének pénzbeli összege Ítélendő meg, és e jogszabály alkalmazásával marasztaltatott alperes a tartás pénzbeli egyenértékének kiszolgáltatására azért, mivel meg lett állapítva, hogy a felek közt az együttlakás, különösen alperes nejének tényei miatt, lehetetlenné vált. Ily helyzetben ügyelemmel arra, hogy az alapperben felállított s irányadónak kimondott jogszabály helytelen volta, a perujitási kérelemben sikerrel nem vitatható alapperbeli felperes kereseti jogának megdönthetése czéljából újító alperes egyedül arra szorítkozhatott, hogy kimutassa azt, hogy az alapperben felállított jogszabály alkalmazásának nincs helye, jelesül hogy újított felperesnek a vele közös háztartásban való együtt élésének megszakítására sem ő, sem neje nem szolgáltatott okot, hanem felperes minden jogszerű ok nélkül hagyta el a közös háztartást. Minthogy pedig a felebbezési bíróság Ítéletének tényállásában nem állapított meg oly ténykörülményeket, melyekből következtetendő volna, hogy felperes külön élésének okozója sem alperes, sem annak neje, és minthogy alperes felülvizsgálati kérelmében ki nem mutatta, hogy a tényállás megállapítása valamely jogszabály megsértésével történt volna, helyesen határozott a felebbezési bíróság, midőn perujító alperes ama kérelmének, hogy a tartás pénzbeli egyenértékének felperes részére való kiszolgáltatása alól felmentessék, helyt nem adott.