Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

69 panaszolja, hogy megsértetett az a jogszabály, hogy a per a kereset megindítása idejében fennálló állapot szerint bírálandó meg. Ez a jogszabály feltétlenül s ily általánosságban fenn nem tartható, mivel foroghatnak fenn a perben oly különleges viszonyok, hogy a perközben létesült újabb körülmények az Ítélet hozatalánál nem mellőzhetők, a mi kitűnik a S. E. T. 21. §. 4. pontja rendelkezéséből, mely egyenesen utal az ily eset felmerülése folytán követendő eljárásra, jogszabályt tehát a felebbezési bíróság nem sértett az által, hogy a megállapítási kereset helytelen voltának bővebb kimutatása czéljából tekintetbe vette azt a körülményt is, mely szerint bérbe adó az illető házat, melyben a bérelt helyiségek vannak, tovább adta, s hogy felperes abból már ki is költözött. Hogy pedig a felebbezési bíróság indokolásában annak is kifejezést adott, hogy felperes és alperes között a bérleti jogviszony megszűnt, felperesre külön sérelmet nem képezhet, mert a felebbezési bíróságnak ez a kijelentése csak úgy értelmezhető, hogy a bérlet tényleges gyakorlata szűnt meg, ámde ezzel felperes és alperes között létesült bérleti jogviszonyból kifolyólag, a felperest esetleg megillető kártérítési követelés érvényesítése nincs akadályozva, mert a felebbezési bíróság indokolásában egyenesen utalt arra, hogy a felperes által megállapíttatni kért szerződési időtartam az esetleg megállapítandó kártérítési perben is megállapítható, és helyesen mondotta ki azt is, hogy a kártérítési követelés érvényesítése nem teszi szükségessé az előzetes megállapítási keresetet. (Kir. Guria I. G. I>->1/97. 1897 október 5.) Perujítás rendén az alapperben felállított és irányadónak kimondott jogszabálynak helytelen volta sikeresen nem vitatható s a perujító fél egyedül arra szorítkozhatik, hogy kimutassa, hogy az alapperben felállított jogszabály alkalmazásának nincs helye. (1KŐ1 : 51). t.-cz. Tartási perben a tartásdíj összegének inegállapíthatása feltételezi annak megállapítását, hogy a tartásra kötelezett vagyoni viszonyai minőek és hogy úgy az ő, valamint hozzátartozói életszükségletének fedezésére mely összeg szükséges. — Érdi e.