Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

Üt lemben kívánván használni, az egyenes adó meghatározása alá is csak azokat az adónemeket foglalták, a melyek állami adók, míg a törvényhatósági és községi adónemeket nem sorolták az egyenes adók közé, mivel ez utóbbiak nem bírnak az állami egyenes adók jellegével. Ily kikötés esetén tehát az állami egyenes adókat a bérbeadó, ellenben a törvényhatósági, községi és ^f^^/x adókat a bérlő tartozik viselni. f^/^^fi Ügy állás: A k...i érsek keresetében az alperestől, mint bérlőj éto^^-o^í követeli a bérbeadott érseki ingatlanok után az elmúlt esztendőben kirótt lános jövedelmi pótadó, törvényhatósági, községi és útadó fejében kifizetett összegeket, miután ezeknek viselésének kötelezettsége a négy rendbeli haszonbérleti szerződés szerint az alperest, mint bérlöt terhelte, azokat azonban az alperes ki nem fizette. A haszonbérleti szerződéseket az alperessel még a jelenleg felperesként fellépő érsek elődje kötötte meg különböző alkalommal azokat az érseki szék üresedésével a javak felügyeletére kirendelt ministeri biztos továbbra is fentartotta, s a jelenlegi érsek azok alapján folytatta az alperessel a haszonbérleti jogviszonyt. E szerződések az adók fizetésének kötelezettsége tekintetében következőképen intézkednek : A 27. a. szerződés szerint a közvetlen földadót, kivéve minden más adót, a bérlő fizet. Hasonló a 4-7. a. szerződés rendelkezése, mely szerint a bérbeadó egyedül az egyenes földadót fizeti, egyéb adó a bérlőt terheli. Ellenben az IV. a. szerződés szerint a bérlő tartozik megfizetni az egyenes adó és járulékai kivételével, minden terhet, adót és szolgálmányt. Ugyanígy rendelkezik a 37. a. szerződés, azzal a megkülönböztetéssel, hogy a kivételnél az egyenes adó járulékai nélkül van felemlítve. Az alperes védelme szerint öt a haszonbérleti szerződési jogviszony alapján a keresetileg érvényesített adónemek viselésének kötelezettsége nem terhelheti. Hivatkozik egyfelől arra, hogy ezeket az adónemeket az előbbi érsek idejében sohasem ö fizette ki, a tényleges gyakorlat tehát ellene szól a szerződések olyan értelmezésének, a mely mellett a keresetileg követelt adónemek megfizetésének kötelezettsége ugyanazon szerződési viszony folytatásával későbbi időn öt terhelné. De másfelől valamennyi szerződés tartalma szerint őt csakis oly adóteher viselésének kötelezettsége terhelheti, a mely nem tartozik az egyenes adó vagy ennek járulékai fogalma, már pedig a kereseti adónemek járulékai az egyenes adónak. A felebbezési biróság marasztalta az alperest a kereseti összegben, mert a kereseti adónemeket az 1883 :46. t.-cz. értelmében nem tekintette az egyenes adó járulékainak. Az alperes felülvizsgálati kérelme következtében a kir. Guria feloldó határozatot hozott, a melynek indokaiból a felhozott panaszok tartalma és a felülvizsgálati bíróságnak az ügydöntő kérdéseknél elfoglalt jogi álláspontja is előtűnik : Fabiny, Curiai határozatok. III. ^